Harsányi Zsolt: Grófkisasszony; Q 2071

András s Hegedü.3 î 9 tegn! pi azumnkban? He. H t nézd meg ii barátunkat kellé -hitat

t tű. J irta. /titokban meglöki, hogy figyelmeztesse aa ugratásra у Hegedűs: /cuir benno ia van, mélyen meghajlik/ Uram, ez nagy pillanat, /да I a hódolattal üdvözlöm önt, amely osak в kiváló» ztottnkn&k jár. /jené megjelenik/ A verset olvastam. A hideg futott végig rajtam oda a vissza, megéreztem benne a lángelmét. z volt az első megjelentjver3«m, kérem. Саг kugyan olyan J®? Uram, г b; rüt? im Jól ismernek angen, én t nagy szavak alleinüége vagyok. In, hv igy h/1 ad tovább, rövidesen zsebreteszi Adyt, Babitsot, ós Kosztolányit• lét teliül engem la. Boldog ós büaako vagyok, hogy önnel kezet nzorithrtok. András: Hát én err© most mit mondjak?! Jené: /Hegedűkhöz/ Szabad szolgálnom. Hegedűs: Most nem kérek semmit. /Jené el, é leül/ ndráa: /szintén leül/ ... a szivem itt van a torkomben... hogyan háláljam ón meg ezt в klmondhatttlan boldoga got az úréknak? Kondor: AZ, hogy itt tisztelhetjük, nekünk a legnagyobb kitüntetés. András: Az urak csakugyan olyan tehetségesnek tartanak engem? Kondor: : óriási! Merve: : у ugyanakkor/ Zseniális. : Hegedűs:: Hallatlan tehetség! /Titokban röhögne^/ András: /m; Jdn n könnyezve/ ... oaordultig van a szivem.... uraim, m nevessenek ki.... Morva : /hátbnüti/ Ki merné itt kinevetni? Akt én magma provokálnám legelőször, ás moot beszéljen, hogyan telnek a napjai, ott в vidéken, milyen e hétköznapi élete.••