Harsányi Zsolt: Grófkisasszony; Q 2071

19. Klárái Kezeit osókulon, drága Etelka néni, -s ten áldja meg, -ncirla. Vie sontlátásra• ДпЛи!, András kíséri kifelé. Useleyné rosszallóan о lkon ol;/ sud va nés utánuk, ük csak egy pillanatra täte» nek el ketten я színről balfelé, aztán -andrás máris Visa zaj ön./ Andrást Hogy °s a Klára milyen aranyos egy jószág. Tiszta, őszinte. El vagyok tőle ragadtatva. Miért nézel igy r«n? öseloyné: Hirtelen apád Jutott oszenbe. Andrást Miről? Cseleyné: A hiszékenységedxöi, a Jóságodról, a naivságodről. Andrást kn naiv vagyok? Est ne mondd гюкои., anyám. Szamár emberre mondják, én pedig nem vagyok szamár. Oseleynét Azt nem mondtam, do nom Ismered az embereket, ka mindenkinek rUgtün hiszel. /András sértődve szólni akar./ Пе rázd a fejed, drogom, lila zen jobban ismerlek, mint a saját tenyeremet. Hit gondolsz, hány éves vagy? Andrást Hit gondolnék? huszonnégy. Oseleynét Igon. D© a lelkeddel még mindig tízéves kisfiú vagy. kti ezt szeretem bemotf, mert mindig kiskorodra emléke ztt az. de nem árt, ha néha uz életben megérintem a könyökűdett fiacskám, ögyolj magadra. Andrást Ugyan miért? dost megint mi kifogásod van ez ellen a lány ellen? Oseleynét Hz el akarja vétetni magát feleségül. Andrást "z? /Nevet./ lía hát, anyám, do naiv vagy. Ев a lány önzetlen barátságot érez irántam, ka lelkesedik a m öveimért. Kit Ond Ízlése van, sokat olvasott, nagyon kifinomodott az Ítélete, oelkesedik értem. Da nem akar semmit. Ezt csak bizd rám.