Hunyady Sándor: A gyöngysor ; Q 2053

- 63 Kapitány: Rose: Kapitányt Rose : Kapitány: Rose : Kapitány: Rose: Felügyelő: Rose: rendesen a holmikat. Kérem, velem mindenütt meg voltak elégedve. Itt vannak a bizonyítványaim és az ajánlóleveleim. /Papírokat vesz elS a r-etiküljéből, az egyik keztyüje leesik közben a széke mellé, a földre/ Jó, Tegye ide az asztalra. /leteszi a papírokat/ Szegény úrnőm mellett is két esztendőt töltöttem. /Sóhajt, legyint/ Szegény asszony ! /Busán lehajtja a fejét./ /egy papírlapban böngészett, most fölnéz/ A maga kararája közel van az úrnője szobájához ? /élénken/ Egészen közel. Két-három lépés. Borzasztó is rágondolni, hogy mi történt, egészen közel mellettünk... Sokszor megtörtént, hogy a vőlegénye magánál aludt ? Néha. Kérem szépen kapitány ur, nem tudom, hogy tetszik gondolkozni erről a dologról, mert én bevallom, hogy nem szégyellem. Ma más világ van, mint tiz évvel ezelőtt. Azonkívül a jövő héten mag is akartunk esküdni. Ugy volt, hogy kérünk kétnapi szabadságot Madanetől. /nézi a papirt/ Itt az van, hogy maga hallott éjfél után valamit. A barátja nem ébredt föl rá ? Dehogy kérem. Egészen kis zaj volt. A vőlegényemnek pedig rémesen mély álma van. Tetszik tudni a nehéz szolgálat egész nap. Estére készen van... /észrevette, hogy Rose keztyüje leesett. Tetszik neki a nő, csöraffesen odamegy a háta mögé, lehajlik és udvariasan föladja/ Tessék. /tose ideges, de hamar elnyomott mozdulatára/ Itt a keztyüje. /gyorsan egyensúlyba jut, mosollyal/ Köszönöm szépen. Meg