Hunyady Sándor: A gyöngysor ; Q 2053

61 June î /а küszöbön visszafordul és a karját kétségbeesett mozdulattal a flu felé tárja/ Én mindent... én mindént... /А kapitány szolid erőszakkal kiviszi a képből/ Pinto: Felügyelő: Pinto: Kapitány: Pinto: Kapitány: XXIII. /gyűlölettel néz az ajtó felé/ Ez is minek jön ide nyávogni? Nem szép, hogy ilyeneket mond. Ez a lány nagyon szereti magát. /Egy kis irigy csodálkozással/ Micsoda sex-apealje van magának I /közben a kapitány is visszajött a képre, egyiktől a másikhoz dTordul, ugy beszél, nem hangosan, de fokozódó indulattal/ Mi van magukkal ? Milyen a maguk füle ? Hát hiába beszélek én, nem hisznek nekem semmit ?! Én tegnapig még gentleman voltam. Én becsületbíróságokban elnököltem. A lóversenyen csak odaintettem a bookmakereknek és elkönyvelték a fogadásomat. Nem volt ember, aki kételkedni mert volna a szavamban. /Dühében fölrúg egy széket/ /hidegen/ Hallja ! Ne bomoljék ! /Már előbb csöngetett az Íróasztalén, araikor Pinto hangja emelkedni kezdett és a csöngetésre belépett egy rendőr/ /észreveszi a rendőrt, aki közeledik feléje, keserűen/ Ezt tudják ! Ez az egész művészetük ! Brutallzálnl az embert Ilyenekkel ! /Az öklével megfenyegeti a kapitányt/ Nahát, meg fognak fizetni érte ! /Megfordul és a rendőr kíséretében kimegy a képből/ /éitánanéz - tárgyilagosan/ Piszok fráter ! Akár gyilkos, akár nem gyilkos ! /Bosszúsan leül az Íróasztalához/ Na gyerünk tovább ! /Az Írnokhoz/ Azt a komornát.