Hunyady Sándor: A gyöngysor ; Q 2053

- 55 Kapitány: Szolga: Felügyelő: Szolga: Felügye 15: Szolga : Felügyelő: Szolga : Felügyelő: Szolga: Felügyelő: Szolga: Felügyelő: Szolga: Felügyelő: Mit csinált maga akkor éjjel, amikor a gyilkosság történt? Aludtam. /bekapcsolódik a kihallgatásba, élesen/ Aludt ? Nahát én nem hiszem, hogy a lädt, /enyhe szemtelenséggel/ Mit csináljak kérem ? Mégis aludtam. Nézzen a szemembe. /megrökönyödve/ Talán csak nem tetszik gondolni, hogy én..? /fagyosan/ Nézzen a szemembe I /proli, nincs benne semmi bátorság, kerüli a szemét/ Nem tudok kérem muszájból... /velősen/ Maga a gyilkos ! /felkapja a fejét, most aztán a szemébe néz a felügyelőnek/ Én ?ll /А mellére teszi a tenyerét, méltatlankodva/ Én ?fl /ingerült farkasszemet néz a felügyelővel/ /rettenetesen pofonüti/ Te nagy gazember ! Ne is merjed tagadni ! Дétségbeвsett mérgében földhözvágja a kalapját/ Ütik az embert ?! Pofozzék !? Ártatlanul össze-vissza pofozzák I? /Fenyegetően/ Rokkant katona vagyok ! Negyven hónapig voltam a fronton l Olyan murit csinálok ebből I,,, /Lehajlik a kalap j áért/ /elragadja a szenvedély, belerúg a szolgába, belémarkol a hajába, arcába, ugy cibálja/ Fenyegetődzöl ?l Szemtelen kedsz ?l Még beszélni mersz ?l Beszélni ?!! /Elereszti/ /levegő után kapkod/ Nem is tudtam beszélni, mert bele tetszett nyúlni a szájamba. /Törli a száját/ Tiszta dolog. Tessék ránézni kapitány ur, erre a kókusz