Hunyady Sándor: A gyöngysor ; Q 2053

49 Andrée : Felügyelő: André©: Pinto: Andrée: Pinto: Felügyelő: Pinto: Igen kérem, hallottam I /Spontán/ Kérem szépen, én nem hiszem, amit mondanak rá ! Ez nem olyanféle ember I ügy Ez egy egészen finom, igazi ur. Ha látnák a harisnyáit, meg a cipőit. Ennek őrületesen előkelő ismeretsége van I A keze fogása is egészen más. Ilyen kézzel nem lehet olyas«» mit csinálni... /Az újságra esik a pillantása/.,. Ámbár... Folytassa ! I /nem akarja bemártani a fiút, nem rosszindulatú, de olyan kotnyeles, ugy szeret szerepelni, hogy felelőtlenül locsogni kezd/ Kérem szépen, én vettem észre az újságban a dolgot. Elkezdtem hangosan olvadni... /mutatja/ Én ott ültem, ő ott borotválkozott... Egyszerre rám nézett. Ugy nézett rám, kérem, hogy a torkomon akadt a szó ! Mindjárt sejteni kezdtem, hogy itt van valami ! /Elhallgat/ /divatos, világos flanell ruhába öltözve kijön, a kezén bilincs, Ránéz a lányra. Halkan, de nyersen/ Mit sejtett ? /ijedten/ Drágám, én rám ne legyen dühös. Én a maga pártján vagyok egészen. /А rendőr oltalmába húzódik/ /megvetően elfordul a lánytól, a felügyelőhöz/ Vihetek magammal cigarettát ? Tessék. /az asztalhoz lép, ott a dohányzó készlete, megtölti a cigarettatárcáját. Közben ránéz az inasára, aki már az előbb bejött és sopánkodva lapul a falnál. Ingerülten, mert nem bírja a cseléd részvétét/ Mit bőg ?! Mit bámul így rám ?! Maga is meg akar őrjíteni ?! Vén szamár í /Kis szünet után/... Ha nem jöhetnék haza, reggelre hozzon be utánam ruhát és fehérneműt. /А felügyelőhöz/ Van ehhez