Hunyady Sándor: Kártyázó asszonyok; Q 2050

6. Adél: Be ha tudják róla, hogy csal, mért ülnek le vei« kártyázni? Mindenhová meghívják, /Rönéhez/ Te is meghívtad l Rö*é: Ö ie szobadiez,mint Jenő. Olyan,mint rgy virágcsokor a vaonoraaeztalnál. Az ember nem tud haragudni rá. /Hagy fölénnyel/ Mondjátok már, hogy lesaesae néhány oen gft. n nem sajnálom tőle. Olyan rokon?zenvea. Piri: /boldogan/ ílva hamisan játpzlk 1 Rém érdekes I Röné: S... e... Piri: Mindenki szédülni fog, akine к elmesél ©nr.. Adél: /mérgesen/ A kutyafáját ! Belétömtom az utóbbi Időben apránként ezer pengőt i De ennek vége. Ezentúl ránézek a körmireí Röné: He nagyon nézzetek a körmére és ne nagyon meséljétek. Vegyétek ugy.mintha nem szóltam voira egy szót sem. Adél: Ha hallod ?l Ezt lenyelni ?! Röné: Le muszáj nelni I Innen, az én házamb ól kerüljön ki az emberek közé semmi pletyka. Adél: frröl az ábrándr 1 mondj le. Jól néz ki nz a titok, ami belénk van eltemetve ! Röné: /alittomoean/ Már sajnálom, hogy kinyitottam a számat! tJgyis eleget reszketek szenény ívéért. Egyszer mégis osak botrány lesz körülötte. Képzeljetek el, mi történne vele, ha valahol valaki » szemébe mondaná, hogy csal ! Adél: Vége vol'-a l Eltaposnák ! Mert tudjátok, nem olyan nagy baj, ha egy asszonyt ott találnak a babája garszonlakásán. Az elől is szanatóriumba lehet bújni, ha valaki az ékszerésznél véletlenül a retik"ljébe csúsztat egy gyűr it. De abba még mindenki belepusztult, ha hamis játékon csípték ! - Mi nők ne® ismerünk tréfát kártya-dolgokban ! Piri: /kéjelegve/ Egészen lecsúszna. К

лт lehetnek visszaköszönni neki az uooén. Még a legutolsó kávéházi bridzsszalonból is ki-