Hunyady Sándor: Kártyázó asszonyok; Q 2050

9. maga össze reggeltől sutiig: délig tizenhatezer pengőt?! Török: iuszáj volt, kérem, hát összeszedtem! - Ugy éreztem, hogy ha lovagiaskodni akarok, előbb rendezni kell /mosolyogva/ főéi lenfelemmel a kárt ya ügyemet 1 Vezér: Jó, jó| - De honnan vette? - Nyerte, valami hajnali partiban? - Amikor elváltunk, még elment valami tripoba játszani?! /Nézi a csekket./ Ne haragudjék, olyan meseszerül Török: N

en, kérem! Reggel szereztem! Voltam tiz magánlakáson a barátaimnál! Jártam bankokban! Százfelé telefonáltam az irodámból! - jég a Rudas gőzfürdőbe is benéztem, ahol a szakmám néhány előkelősége szokott délelőttönként izzadni! Végül is összekaiapáitamt Vezér: /elismeréssel/ Nehéz lehetett! üljön le! Török: /gesztussal/ %yszerUbb lett voim doprontói Debrecenig hidat építeni 1 - De a sok szaladgálás közben mégis tettem egy örvendetes megfigyelést! Vezér: ut tcaodát ? Török: Kérem, én csak tisztességből vettem fel a küzdelmet l Nem ijesztettem meg Rvát, de az éjszaka szentül meg voltam róla győződve, hogy ebbe uz Ügybe bele fogunk pusztulni mind a ketten! - Törtem a fejemet - hoi kezdjem? - Hát legelőször is a pénz kellett.. ./mosolyogva/..önnek! Vezér: Ugyan kérem!... Török: Azt hittem, már itt rögtön meg fogok bukni! És nem buktam * meg! - Megvették egy régóta nyavaiygó szabadalmamat, előI legek9t Kaptam, lekötöttek munkára, általában mindenütt segítettek. Dagadt a mellem, hogy ez a személyes presztízsem ™iatt történik. Aztán észrevettem, hogy csak azért