Bródy Sándor-Emőd Tamás: Az asszony komédiája; Q 2039

17. Ptroak*

: György

8 Piroska' György

8 Piroska* tf, Sai»h- l i éi fitaomfiT. I Srfretiég J Tmi. Ont. | Könyvtára Nem.•.hirasV Nem« körülbelül meg is halok, ügy veszem őszre. Ha innen felállnók most, nem bírnék ez ajtóig elmenni. Kincs erőm. í^rzem, nincs bennem erő, agy mozöulatra való. Ami volt, nálad hagyta«!. Tiz éven át minden erőt, szándékot és akaratot nalad hagytam. Most nincs enryi ae, amennyi az ajtóig kell. /3ze®atottaa szedi a levegőt./ /köze

leb lép. hegsimitja a férfi fejét. Anyáskodva./ No ne csacsiskodj. r\olondaágl Legyen őszed. Gyurikám. /Kedveskedve./ Éhe» vagy, ugye; biztosan. lío várj. /Forgól'dva./ .Mindjárt kap a baba, beteg baba kéjét;* f6z neki a mama. Jó? - Gombalevest fogunk főzni, aztán párolt felsért, grizee laskával., /egyre lázasabban, kapkod lélekzet 6rt./ Tudod, ®i a saug; esztió.? Az amit ón veled tettem. Mindent tudsz, de csak rajtam keresztül. Magadtól nem tudtál alkotni; mag kellett mindenhez. Én voltam ez a mag, én alkottalak. áz én nyelvjárásomat b**»séled, az én goromba vicceimet használod, az én ételeimet szereted. Benne vagyok a véredben. De te megtartottad a szegyesetlót; magadévá tet ted. ám vettem észre: fölémkerekedtél. Most te vagy a ealpke, én vagyok a rongy. Ostobaság az egész. Hl vagy keseredve. Miért? Lzedd ös ze magad Qyuri. Légy öntuditos. Hiszen van még más j asszony is a világon. /Közelebb hajol./ Te, én aiegsu-