Emmerich H. Éry - Bihari László: Kezdete 8-kor, vége 11-kor; Q 1989

Szobalány Richárd Fzobalány Richárd Gyuri Klári Richárd Gyuri Klári Richárd Klári Richárd Gyuri Richárd Gyuri Richárd ^zinósznő Richárd Bzinésznő Richárd Gyuri Richárd ^zinósznő Gyuri Richárd /hangja kívül/ Gács urat keresik. /dühösen/ Kicsoda? /hangja/ Egy ur. Fagyjanak békén.- Nem vagyok itt. /hangja kívül/ Azt most már nehezen fogom elhinni. /feláll/ Istenem! Ki az?.. Mit akar? /hangja/ Majd odabent megnondom. Ez Gyuri.! /Klárihoz, ijedten/ Micsoda?.. Biztos? /Hirtelen elhatározással,a hal ajtó felé/ Eredj he a többiekhez. HiRzen azt mondtad, elmentek. Nem mentek el.-/Odaértek az ajtóhoz/ /kivül kopog/ Nem fogadok senkit,- mert nem vagyok egyedül, /hangja, kivül/ Akkor jöjjön ki a folyósóra, /közben kinyitotta a hal ajtót, Klárit betolta a másik szobába.- Most kiszól, halra, halkitva a hangját/ Manci! /int,hogy jöjjön he/ Mi az

9 /bejön/ /halkan/ Feküdj le gyorsan a rekamiéra! Richárd! Végre rájöttél,hogy én jobb nő vagyok! /А rekamiéhoz vezeti/ Hallgass! Feküdj le ós ne cáodálkozz semmin! /Rekamiéra löki./ /Közép ajtóhoz megy, kinyitja/ Parancsoljon. Minek köszönhetem a szerencsét? /megjelenik az ajtóban/ Csak tessék, őnagyságát nem zavarja. Ugye? /Bámul, aztán nemet int/ /Ug^iakkor köszönésképpen kissé meghajlik szinésznő felé/ Bocsánat, nem tudtam, hogy kettesben vannak.Odalent azt mondták,

bogy nagyobb társaság.... holtak itt barátaim,de elmentek. Kihez van szerencsém

9