Hebbel, Friedrich: Mária Magdolna; Fordította: Dr. Hevesi Sándor; Q 1347

- 36 ­Harmadik felvonás. Szoba Leonhardnál. Első jelenőt. Leonhard: /ir az-asztalnál, a mely tele van aktákkal/ Ebéd óta a hatodik iv! Hogy érzi magát az ember, ha teljesitátte a kötelességét! Most akárki benyithatna az ajtómon, ha a király maga volna is - fölkelnék, de nem jönnék zavarba! Csak egytől ijednék meg - és ez az öreg asztalos! De alap­jaban véve ő is alig árthat nekem! Szegény Klára! Sajná­lom és nem tudok nyugtalanság nélkül rágondolni! Csak azt az egy átkozott estét lehetne kitörölni. Igazán inkább féltékenység volt az bennem, mint szerelem, ami őrjöngővé tett, és ő is bizonyosan csak azért nyugodott bele, hogy megcáfolja vádjaimat, mert olyan hideg volt hozzám, mint a halál. Rossz napok várnak reá, no, nekem is sok bosz­szuságom lesz még! Viselje mindenki a magáét! Mindenekelőtt a kis púpost kell magamnak biztositanom, hogy ki ne csúsz­hasson a kezemből, ha kitör a zivatar. Akkor a polgármes­ter az én pártomon lesz és nekem senkitől sem kell tar­tanom. Második jelenet, Klara /belép/:Jó estét Leonhard. Leonhard: Klára? /magában/ Erre már igazán nem voltam elkészülve? /fennszóval/ Nem kaptad meg a levelemet? De talán az édes­apád helyett jössz - lefizetni az adót! Mennyi is össze­sen? /egy naplóban lapozva/ Tulajdonképpen fejből is kel­lene tudnom! Klára: Eljöttem, hogy visszadjam a leveledet. Itt van! Olvasd el mégegyszer. Leonhard: /nagyon komolyan olvassa/ Egészen okos levél! Hogyan is házasodhatnék egy ember, a kire közpénzek vannak bizva, olyan családba a melyhez, /el nyel egy szót/ a te bátyád tartozik. KIára: Leo nhard! Leonhard: Vagy talán az egész varos hazudik? a bátyád nem ül börtön­ben? Sohasem ült börtönben? S ném vagy te a testvére egy - a bátyádnak? Klára: Leonhard, én az apám leanya vagyok s nem ugy állok itt,

Next

/
Thumbnails
Contents