Szigeti József: Rang és mód; Q 1322

9'. Irma: Legalább legke«résbbé azok között, akik t ncra hinak, de féleségül venni nem '.karnak! Clariss : Hát te nem akrsz soha férjhez menni? Irma: Há Dehogy nem akarok, hiszen csak nem maradok talán vénleány cfrökre! Clariss: Mos, hát kivánhatsz jobbat, mint a báró? Irma: Hiszen nem arról van szó. Clariss : Hát miró'l? Irma: Hát arró, hogy .... ej, látod, te nem tudod, te nem érted ezt! Clariss : No hát tanits meg rá. Irma: No megállj! /.•/ Hát, ugye, hogy akihez az ember feleségül megv, azt véghetetlenül és m

! ndenekfölött kell szeretnie. Clariss : Dehogy kell. Irma: /áüSitíöüivt :/ Nem kell?! Clariss : Nem bizony. Irma: Hát? Clariss: Hát elég, ha egyszerűen kedveli, iránta rokonszevve 1, barátsággal, becsüléssel viseltetik. i Irma : Az elég? Clariss: No, hát nem elég? Irma: Én nem tudom, - de mégis csak azt gondolom, hogy sokkal jobb lehet az, ha ugy amúgy! istenigazában szeretik egymást! Clariss: No hiszen az aztán megjön késó'bbpí magátul is. Irma: No látod ezt már te többször mondtad nekem és én nagyon sokat gondolkoztam is felele, de sehogy sem tudom elképzelni. Clariss: Mert ezt még te пзп érted. Irma : Hát tanits meg reá. Clariss: No tudod аи bajos, bajoat... Irma: Nem fiatal leánynak való? Clariss: Az is, az is. Irma: De hiszen most senki- sem hallja, aatán te meg végre is mamám vagy. Clariss : De hiába magyarázom édesem, mert azt nem érti, nem értheti meg egy fiatal leány mindaddig, mig abban a helyzetben tényleg nem él. Itt csak föltétlenül bizni kell és hinni mindazt, amit jóakaróink mondanak. » Irma: Nos, hát te mit mondasz? Clariss: Azt, hogy ha csak határozott ellenszenvet vagy gyűlöletet nem érzesz iránta, ugy menj hozzá! Hidd e

l -a—f

оly^-onos—együtt lét, cz- érdekek