Armont, Paul – Nancey, Nicolas: A zebra; Q 1286
s gusqtirgt kaptam rá, I i akit nlegfigyelt, r9? RAYMONDS: Nahát. Ezt sosem hittem volna. GIKBERTE: Na? Kinek volt igaza? RAYMONDS: Sajnos, neked.. Voltak, NANETTE. csán&t a zavar GILBERTE: Ál. kedves nestc TRICOGHE: Mondjuk, talán GILBERTE: Szóval a kedves NANETTE: Nem a szó fonto; Ъа/ szeretjük e TRICOGH E: /zavartad/ Kérem nem csak magánkat: RAYMONDE: 6 igazán nem tesz a foglalkozása NANETTE: Nagyságos asszony RAYMONDE: Tessék? NANETTE: A foglalkozásom az, RAYMONDE: Igaza van. /Tricochi •машвтинИННМГ TRIGOCHE: ДапвПеге mutat/ Uj szony ómtól GILBERTE: Tessék? Ezt nem érte: NANETTE: .t félénk, elfogódott/ Jó napot hölgyeim. Boj/Tricochehoz/ Végeztél már Tricoehe? felesége? a - titkárom. pnyom. Hanem az, hogy /belekarol TrieocheNem igaz öregem? >m, tessék megbocsáj tani. De végre is rok, hanem magán embe r is. A kicsike olyan csinos. /Nanettehez/ Mi [inos vagyok. ;lem számithatok a diszkréciójára, seretném kérni én is nagyságos aszbarátom t.i. nős embei GILBERTE^/feLháborodva/ Micsodái NANETTE: ^nagyságos asszonyom ^tudnáj lányi TRIGOCHE) Ne csodálja nagyságos asszonyéin. |Én aki annyi házasságtörést bogoztam ki, végül magam NANETTE: б ártatlan! A sok férj, kat vinné el az ördög. rítta el őt is. Azo~
