Armont, Paul – Nancey, Nicolas: A zebra; Q 1286

SB îsz nap ágyban, illene. V. о ' . ánom. Küldök - 9gy doboz szivart. G5MIC0URT: Feküdjön le. Maradjon, GHAÜSSSTfií: Azután szivaroz^ GEŰICOURT: Amig alszik': /Jobbra el. СИАй'ШТТЕ: Finom küThely, meg keli hagyni. Hiába! Manapság csak a hülyéknek vaM^zivük. /Jobbra el./ ^ Jelenet. raymonds~ * йШетС^Гицсдав. GILBERTE: 7Jön Raymond e-d al/ Ugyan, nyugodj már meg végre. RAYMQHDS: Nem, nem. Hiába. Hera tudora laegszokni. Valahányszor az uram repülő« útra taegy, nekem majd megszakad a szivem. GILBERTE: Pedig kár izgulnodi/Ln mondom neked, ezen a mostani utukon nem fogna!: le zuhanni egyik sem a kettő közül. RAYMONDE: Ezt sosem lehet eipre tudni. Ha ugyan szép idő van, de holnap Isten őrizz, hirtelen vihar kerekedhetik. GILBERTE: Hát kerekedjék, -.ajakkor is nagyon nyugodtan fogok aludni, iiekik kettejüknek semmi jbajuk sem lesz. Iiekik kettőjüknek./* RAYMONDE: Hogy mondhatsz iljst. GILB iRTS: Semmi•.•Gsak ugy mondom épp en.., RAYMONDE: Nem igaz. Te nem §zoktál beszélni csak ugy, minden ok nélkül/ Mit akartál a< adani? GILBERTS: Semmit. Hidd el, i»gy semmit, RAYMONDE: Ez nem igaz. £s raa§t már azért is követelem, hogy raondd el nekem, amit tudsz. GILBERTE: Jő. Te akartad. lláWédesem tudd meg, hogy holnap sem a te férjed, sem az enyém nem fognak repülni. RAYMONDE: Mit jelentsen ez? Mit akarsz eszel mondani? GILBERTE: Gsak azt, hogy a te drágalátós итак! épen olyan jó pipa, mint az enyém és hogy ő soha életében nem tette a lábát egy repülőgépb^ RAYMONDE: /felforr

/ Micsoda! Mondd még egyszer! GILBERTS: Ez az egész repülőhistória közönséges komédia, amit uzúA talált ki, hogy időnkint Páriaba szökhessen. ík nélkül/