Armont, Paul – Nancey, Nicolas: A zebra; Q 1286

"V - Pl PRÉCORBIN: Bizony fiam, ez az én művészetem. Mert tudod, mi kell ahhoz,hogy az ember megcsalja a feleségét? Ész kell hozzá., fiam, ész. BOGARD: Mondjuk igy, hogy éaz io kell hozzá. Mert csak ésszel... PRÉCORBIN: Pszt! Jönnek. 15. Jelenet. VOLTAK, * Rváülí j ÉT RAYMONDS: Becsomagoltam fiam és a soffőmek is szóltam már. PRÉCOIffiííi: Köszönöm. BOGARD: És te szivem?) Remélem, nem felejtettél ki seramit a bőröndből. GILBERTE: Se inait. Bátran indulhatsz a nagy repülő útra. BOCAHD: Be kérlek... GILBERTS: Ugyan ne légy nevetséges. A te repülő utad! Précorbin, az repül. De te csak lent állsz a földön és nézed,--hogy ő hogy repül. BOGUL): Tévedez. Ezúttal én is repülni fogoki azt a repülő utat teszeia meg, mint Pr.corbin és pont ugyanazokkal a tempó к kai, mint •«.<%/, ;T :G|§ PRÉCORBIN: Tessék!? - GILBERTS: Ugyan hallgass! Te és repülni. Mingyárt behivoa az inast, hogy kinevessen téged. BOCARD: Már pedig hiába mulatsz. A dolog koraoly. Benne vagyok az ügyben. Précorbin meggyőzött arról, hogy nekem is repülnöm kell. PRÉCGRBIH: /ezalatt idegesen fel-alá jár./ /Р B0G\RD: Az előbb igy szólt hozzám: "Ha rehabilitálni akarod magad a feleséged szemében, arra csak egy mód van. As, hogy velem jössz és megosztod velem a dicsőséget és a veszedelmet." Kos hát igen... /Precorbinhez megy, megöleli őt./ Öregem tudd meg, hogy becsülete sen meg akarom veled osztani mindazt a veszedelmet, amelynek te elibe mégy. ^ ^ PRBCOHBIH: /halkan/ Csirkefogó. « J RAYMONDS: De hát hogy hogy ilyen hirtelen határozta el magát Booard ur? BOGARD: Ez a természetem nagyságos asszonyom. Hirtelen ember vagyok. Ls Г