Armont, Paul – Nancey, Nicolas: A zebra; Q 1286

_ ­BÖC! "Alius (Xlos - nem adódik minden nap ilyen pompás alkalom, hogy az ember felruccanhasson Páriöba. PRSCOHBIH: Szóval... BOCAHD: Szóval ezért vagyok kénytelen itt a helyszinen... 9. Jelenet. PHSGORBlirBOŰAjS^'öSSSÍi, majd 1UY ШиЛ*. GIL8SRTS: /jön, férj éghez/ a! Csakhogy találkozunk végre. II «rirrw-lrni-wfiffn'lVWl-i rWk-f-f 1-f­BOG ÍRD: Jó reggelt drága szép aziven, aranyos kis feleségem, /légcső kojja/ SUBITS: Én vagyok az első...V BOG Aid): Az első...? Hogyan...? GILBERTS: Azt kérdezem, hogy én vagyok-e az elsó, akit ma reggel megcsó­koltál. BÛCARD: Ha hallod szivem. Meggyanúsítasz egy olyan hii férjet, mint én vagyok!... GILBERTE: Igaz, hogy itt a falun nem nagy választék áll rendelkezésedre... • ügy látszik a tej kúrád se kecsegtet azzal az eredménnyel, amit tőle reméltél... BOCArffl: Ä kérlelt. \ GILBERTE: Én azonban még igy sem hiszek neked. В0САШ): Hallatlan ! /Pré corbinhez /Ilit szólóz hozzá, б nem hisz egy olyan férjnek, mint én vagyok, GILBERTE: Fogadok Précorbin, hogy az előbb is nőkről beszélt magával. PHÉCORBííí: /elem!? Már megbocsásson asszonyon! GILBERTE: Igaza van. Magával nem lehot. inga komoly ember, a levegő tudósa.. Viszont az én uram közönséges semmittevő. Tudod, mi vagy? A tár­sadalom heréje! Igen, az vagy. BOCAffi): Én here? Már megbocsáss szivem... GILBERT?: Hallga звК Vagy nem mondanád meg. hogy mi a foglalkozásod, mit szoktál dolgozni. BOGARD: ^eomit a világon. Hahát. leérsz. Csalt természetes, hogy egész nup nők után fut­kosol. Szégyeid magad.

Next

/
Thumbnails
Contents