Berr, Georges - Verneuil, Louis: Az ügyvéd és a férje; Fordította: Stella Adorján; Q 1276
- 49 André: xincs idehaza. "Imént. 'n is elmentem. Artúr: Igenis. /Т1/ Robiecoul: /dühösen beront Artúrral/ Micsoda viccek ezek? Senki since itthon? Hát ez az ur kicsoda? André: André olbec vagyok. Robiecoul: A férj, örvendek! Kérem eszközölje ki, hogy Bolbee mester fogadjon.*/ André: Ki ön? a/iens? jsobiscoul: Igen kérem. André: A irireégem már neia .foglalkőzik az irodával. Robiecoul: Már nm ügyvéd? Yz katasztrófa! AnurA: iért л segédje még működik, Rögtön hivő®. Robiscoul: A segédet? Jim szeretem a&Ç az embert! André I n sem. Kobi.ieoul: n a mesterrel szeretnék oeszélhik fines joga hozzá, hogy ponl--aííoiririr^jmr vlzbehagyjon, 'síikor az ügy ilyen szenzá< cióe fordulatot vett* And né : A—fel esi-ge»- aa-nincs atröan~li~ira^ Jon • . • Idehallgasson... ïn hét évvel ezelőtt vettem el ezt az aszszonyt...Bocsánatot kérek, olyan dolgokat kezdek elmesélni, mi Önt ne® érdekli. Robiecoul: Csak beszéljen kérem. Ehhez én itt már hozzá vagyok szokva, ïla aajtr befejezte, én is elmesélem az №rt ügyemet. A/l Ancré* Igen, a feleségem egyszer^mesélte ne ke m о mo ^a ügyét.See— r akoctutni akart vele. Sobiscoul: i.a is hogy tetszett? . ' André : Sokat nevette** Robiscoul: Hot uram, ha már az elején ennyit nevetett, akkor félek, h»i^a folyt at ását\ meghallja , gurulni fog a röhögéstől* Ana ró; Van folytatása is? Robiscoul: fiát nem olvasta a reggeli lapokat? Ano л? : Fem* -et-e—gaokL аш ujblgu / o lvasni az iyy ban. Robiecoul* I. t kére®, iiir.iig y iayj-eft» heg fog pukkadni a nevetéstől. ,'n Robiscoul a becsületesség mintaképe betöréses lopással 4e t у И к 0 h a é gj^t/Vayy о к vádolva. André : ' Eddig kit un 1 Robiscoul: Igen? Örülök hogy tetszik.^eszél je rá a feleségét, hogy foglalkozzék az ügyemmel! Könnyű rávenni valakit: Írjon utána egy kis nullát...Vegyemdfci a kasszából másfélmillió í rank о t, én ma je úgyis felmentene®. André: Ezt a feleségem mondta? Robiscoul: Igen. Mikor aztán az ügyek кezd eneJMcomplikálidni,egyszerűen azt mondani: "Bocsánat,tévedés,már nem vagyok ügyvéd!"
