Meilhac-Halévy: Szép Heléna; Fordította: Karinthy Frigyes; Q 1196

- 30 6. Jelenet. Heléna, Chalehas, Páris, majd Bachis. ' CÁ. HAaIU'Í^ . • • ki ^ul /félhomály./ W kt ! ( , , ,,< - 6c> tlJ * ; * ^ Páris: Csönd! Chalehas: /Ámulva/ Páris, ön az? Páris: Én vagyok. Megmondtam neki: Harmadik fokozat: a ravaszság. /Elrejtőzik/ Bachis: /Lámpát hoz balról/ Felség, megkettőztük az őrséget, ahogy parancsolta. Chalehas: Pszt! Nem látod, hogy alszik? Bachis: Tessék lejönni a vacsorához. Ha az urak itták valamit, biztos megint lesz kártya. Chalehas: /Élénken/ Igazán?.... Na akkor .... megyek. /Mindketten el/ 7. Jelenet Páris, Heléna. Páris: /Előjön rejtekéből és nézi az alvó Helénát./ Az Istennő megtartotta szavát. Szemtől-szembe láthatom Helénát. Mily szép! Vájjon szeret-e?.... Vájjon mikor üt már a pásztor várvavárt órája? ML ez a zene? /Balra néz/ A királyok mulatnak odalenn a Bachus-pincében. /Letérdel Heléna előtt./ /Felriad, meglátja Párist/Ki ez? Páris hercege? • !<

f Én vagyok az, Páris! Oh .... ugy-e ... most álmodom. Mit mondasz? ügy-e ez álom, ez nem lehet valóság. Chalehas könyörgött értem. /Maga elé/ Azt hiszi, hogy álmodik. Ne riasszuk fel. /Heléna feláll./ Páris: Heléna: Páris: Heléna: Páris: Heléna: Páris: f ' J* ÓtA^f, "9 <7 *<c/J