Raugul, Rudolf Davidovich: A színpadi arcfestés; Fordította:Balogh Pál; Q 709

-45 romcsontnál/ és &z orr, valamint az ajakredő vastagodásához tapad. Összehúzódásával az orr ás az ajak redőjét ugy változtatja meg, hogy ennek vonala lefelé és befelé irányuló iwé válik, tehát ilyan változást okoz az arcban, amely a nagy járomizom nevetést okozó működésének ellentéte. Ez az izom nem vesz részt a nevetésben, hanem éppsn ellenkezőleg: a siró arckifejezés benyomását hozza létre. A szemalatti, vagy felső ajkat emelő izo

m - a szemrész alsó széléből indul ki függőlegesen lefelé és a felső ajak középső részéhez tapad, ennek összehúzódása mozdulatlanul hagyja sf száj szögletét és csak az ajak középső részét emeli fel. Ezzel az ajak mindkét felének lefelé és kifelé irányuló vonalát adja meg, ami a siró arckifejezés velejárója. Az orrcimpákat és a felső ajkat emelő izo

m — a szemkörüli rész belső széléből indiil ki, lefelé haladva befödi a szemalatti izmot és rostjainak egy részével az orrcimpa körüli részeihez, má» részével pedig a felső ajakhoz tapad.Ha Ö8szehuzódik

t akkor megemeli az orr oldalán lévő bőrt, az orrcimpákat szélesebbre huzza és megemeli a felső ajkat is. Működése a szem alatti izomrész okozta változásokat fokozza, s igy. a keserves sirás kifejezését kölcsönzi az arcnak. A haránt xxgHixgxaCT-orrizo

m - a pofa bőralatti részén kezdődik, az rs sz QXVŐI. orr oldalsó r«xxBx®x~egy magasságban. Innen ferdén az orr-rész alsó felületéig haladva finom inakra oszlik az orr gerincén. Ezek a vékony, inszerü szálak az orr másik oldalán elhelyezkedő hasonló szálakkal egyesülve az orr mozdulatlanságát és formáját őrzik. Ha az izom összehúzódik, akkor az orr oldalsó részének bőrfelületén függőleges ráncocskák képződnek. Ennek az arcjátéknak a megvetés ée az undor kifejezésében van jelentősége. /32.ábra/. A száj szögeletet emelő izo

m - e felső állcsont pofarészénél kezdődik és a száj szögleteket boritó bőrben végződik. Összehúzódása a száj sarkát ugy emeli fel, hogy a szemfog láthatóvá válik. Ez a düh mimikája.