Raugul, Rudolf Davidovich: A színpadi arcfestés; Fordította:Balogh Pál; Q 709

- 12 madik ág: a halánték-nyúlvány a halántékcsont pofanyulvényához csatlakozva alkotja a pofa-ivet, mig a negyedik nyúlvány /alsó/, amely kerekded éxxfcm alakú és tompa, & pofacsont testével együtt azt a kiszögellést képezi, amely annyira jellegzetesen előreugrik a sovány ember arcából. A kövér ember pofamélyedéséi zsírpárna takarja és ezzel annyira enyhiti a pofa kiszögellését, hogy a kövér arcoknak ezen a terüietén csontrészt csak a pofa és a halánték határvonalán lehet látni. Az alsó állkapocs patkóalaku teste a patkó két végén olyan nyúlványokban végződik, amelyek a felső állcsont megfelelő izületi mélyedéseibe illeszkednek. Az állkapocs csontjának testén is van kidudorodás: az álldudor, amely meghatározza az áll és s vele együtt az arc alsó részének jellegzetes voltát. Az állkapocs két ága egymástól bizonyos szögben távolodó módon áll szerte s igy a két ág végződése a nyaknál élesen kiszögellik. Ez a kiszögellés az ember életkorával együtt változik. Érett korban egészen más, mint öregkorban, amikor a fogak kihullása következtében az állkapocs „vonalainak iránya másfelé mutat. A koponyacsontok és az arcosontok nem fejlődmmk minden embernél egyenletesen. Egyes emberek koponyacsontjai fejlettebbek, mint arccsontjaik, másoknál viszont az arccsontok fejlettebbek a koponyáésontoknál. Ezeket az egyénileg váltakozó sajátságokat jől meg lehet határozni az u.n. ixxfuxüxx Kamper-féle arc-szög mérésével. Ezt a szöget két egyenes határolja: az a vonal, amely a homlokot és a metszőfogakat érinti és az, amely az orrtövet a hallőnyiiással köti össze. Kinél inkább közeledik a két vonal által bezárt szög a derékszöghöz, annál erőteljesebben fejlettek a koponyáésontok; minél hegyesebb a két vonal által bezárt szög, annál erősebben fejlettek az arccsontok és annál gyengébb fejlettségűek a koponya csontjai. E sajátságok pontos ismerete kezünkbe adja annak a lehetőségét,