Raugul, Rudolf Davidovich: A színpadi arcfestés; Fordította:Balogh Pál; Q 709

- 12 Egyes koponyacsontok, mint a nyakszirt és a koponyatető, általában a hajzat miatt nem láthatók, a kopasz fejen azonban jól kirajzolódnak s alakjukkal, különleges felépítésükkel mindenesetre számolnunk kell. Figyelembe kell Bennünk pl. a nyakszirt alakját, mert ez határozza meg, kagjc a koponya hátulsó részének kidudorodó, vagy visszaeső jellegét. Emellett a koponya födelét alkotó osont kisebb vagy nagyobb dudorodása is igen fontos szerepet játszik a fej alkatában. A koponyaüreget körülhatároló csontok különleges és jellegzetes alakját, a maszkirozás alkalmával ragasztott kemény parókák felvételével lehet érzékeltetni.

/^tP

be

Jihg^

of Halántékcsont

. - A két halántékcsont a koponya két oldalsó részét képezi; elölről a homlokcsont, felülről a koponyatető-csont, hátulról a ryakszirt, alulról pedig a járomcsont ivszerü nyúlvány határolja. Az általuk elhatárolt tér képezi a halánték-üreget. Halántáküreg

. - A halántéküreg körvonalainak hangsúlyozása, vagy festéssel történő eltüntetése igen fontos a maszkirozás szempontjából. Különösen nagy a jelentősége a járomcsont ivszerü nyúlványának /amely a halántéknál helyezkedik el/ és a homlokcsont, valamint a halántékcsontok határvonalának. Ez a félköralaku hoalokvonal kopasz fej esetében igen jellegzetes külsőt kölcsönöz. A félköralaku homlokvonal csaknem zárt kört alkot a fülnek megfelelő hallónyilás körül. Homlokoson

t. - A fej legfeltűnőbb részének karakterét szabja meg. Alakjának jellegzetes volta döntő az emberi arc felső része által keltett összbenyomás szempontjából, mert az első pillantásra is szembetűnik. A homlokcsont alakja domború kagylóéra emlékeztet. A csont felső része két előreugró, szimmetrikus domborulatot mutat, a két u.n.homlokdudort, alsó része pedig a szemüregek fölött két félholdalaku ivet, az u.n.szemöldökiveket alkotja. A szemöldökiv és a hoalokdudor különböző egyéneknél különböző nagy-