Dr. Hevesi Sándor: A szavak dramaturgiája Q 705
len az volt legsúlyosabb v«~dja, hojy egyetlen uj kiiejezesßel, egyetlen uj iordulattal seru gazdagította a íranoia nyelvet. Kérdésünket illetőleg as alapvető nehézség itt as as általánosan ismert, de csakis a nyelvt »dcaaanyban otthonos és sokat magyarázott Jelenség» hogy a az és érteloe vagy Jelentése két teljesen különböző dolog. A szavak tudniillik a legkülönfélébb fizikai és lelki tények vagy Jelennélek Jelei» szimbólumai» s ahogy egy franoia nyelvtud a megállapította» a nyelvnek egész ral-'s-ga nem egyéb» mint az a képzettarsulási rendszer» amely megvan mindazoknak a lelkében» akik ugyanazon a nyelven beszélnek» ugy hogy ha egy szónak egyáltalában van valami Jelentése» ezt csakis azzal éri el» ho ( 3y valami egészen m*sra utal» mint ö maga. A szavak tehát rejtélyes lénye» talányos eszének» akik sokszor titokzatos és nem is mindig földeríthető multjukat hordozzák mav gukkal» vannak közöttük ezeréves arisztokraták és na született i'attyuki de majdnem valamennyien Proteusok, akik uinden pillanatban el tudnak változni s akik egyik mondatban egészen tiast jelentenek» mint egy másikban. Vischer» a német esztétikus» felfedezte a tárgyakban lappang' kajánságot és alattomosságot» de mi ez a szavak kaján természetéhez hasonlítva? v Persze min en nyelvnek megvan a Cw j* pontos és pedáns nyelvtana, mely egy nagyon régi mondás ezerint még a királyokat is kötelezi, megvan a maga szoros és szigorú logikája, csakhogy a bökkenő épen az, - és minden nyelv példája ezt mutatja - - ogy a szavak drámai művészete és változó színjátéka tulae,jj graii atikán és logikán, sokszor beszünteti mind a kettőt, mert a költői és drámai nyl^V - szinte bergsoni ertelemb. n tudatos ellentét gremm ti kával és logikával - olyan feszőlő életteljességet teremt, amely merőben intuitiv és irrati-onalis.
