Dr. Hevesi Sándor: A szavak dramaturgiája Q 705

- 21 csak hazatértem szegényes hajlékomba o Hedvig felén repült az o édes, pislogó szemeivel, Oh én gyanútlan, balga ember!*... Izek a belsőleg oly hazug frázisok nyelcvan- kilencven évvel ezelőtt még egy komoly drámában is állhattak volna, sőt még komolyan le vették volna őket. De ma ezt papirosnyelvnek, üres chabIonnak nevezik. És Bkdál alakjában ez ugy hat, mint költői és drámai reveláció, A szavak az lr-nikus beállítás révén uj értelmet nyertek ée uj értékekké v-JLtak. A ezinjátsaus csodája egyrészt abban áll, hegy ellaposithatja a legtömörebb és legdrámaibb szavakat /láttunk mar olyan Hamletet is, akin csak no vetni lehetett/ másrészt abban tetőzik, hogy a legerőtlenebb, leglaposabb, legdrámaAlanabb szavak életre és erőre kaphatnak a színpadon a színészi élmény és színészi teremtés révén, ügyedül ez a magyarázata annak a minden korban sürün tapasztalható jelenségnek, hogy Jeles darabok raegbuknak, gyönge darabok nagy sikerre jutnak, A színpadon ugyanis kettőn áll a vásár. Ennek a kérdésnek a feszegetésébe mar nem bocsátkozhatom bele, - bár ez is a szavak dramaturgiájához tartoznék - de mint érdekes illusztrációra egy példára utalok, mely egész kötetnél többet magyaráz. í-záz évvel ezelőtt az eurppai színpadokon rné „ a melodráma vagyis rémdráma volt a legnagyobb divat, s Pixéiécourt - kinek a nevét talán sohasem hallani, mert a világ is már elfelejtette - olyan népszerű volt, mint a legtöbbet adott mai drámaíró. A kor nagy aziésze iréderic úeroaitre volt, akinek egész kis irodalma ven a franciák között. 1 gyik leghíresebb alakítása a Robert Macaire, nálunk is adott melodráma cirasaorepe volt# de ennek egészen különös és érdekes a története, amelyet magának Leraaitre-nek beszámolóijából ismerünk. Robert ' aoaire