Solt Andor: Színház- és drámatörténetünk 1850-1896; Q 689

A Nemzeti színház idegen műsorában - a klasszikusokat nem számi tva - úgyszólván teljesen a francia dráma uralkodott. De már nem a nagy romantikus szerzők történelmi drámáit adják, hanem ifj. Dumas, peuillet, Augier, Labi

che társadalmi szinmüveit, az u

0n» "társalgási darabokat", "szalon

vigjátékokat". szekben főleg két szinészünk tűnt ki* Feleki Mikló

s /1818 - 19o2/ és Szerdahelyi Kálmá

n /1829-1872/. kettejük közül az utóbbi volt a jelentékenyebb. Feleki hideg eleganciával, racionális kiszámitottsággal alakitotta a nagyvilági hősöket, mig szerdahelyi végtelen szeretetreméltósággal keltette életre a párizsi és pesti uracsokat. Feleki felesége; Munkácsy Flóra

^ /L836-I906/ ragyogó szépségével és kitűnő beszédtechnikájával emelkedett az élvonalbeli szinészek közé, mig szer*dahelyi felesége* Prielle Kornéli

a Laborfalvy Róza mellett egész jászai Mariig a legnagyobb művésznője volt a Nemzeti Színháznak. prielle Kornéli

a /1826 - I906/ francia emigráns ©ealád leszármazottja volt. Vidéki szintársulatoknál működött a 40-es években, ismeretes, hogy Petőfire olyan mély hatást gyakorolt bájos egyénisége, hogy egy előadás után - Debrecenben, 1846-ban — megkérte a kezét, „ Nemzetihez csak 1861-ben szerződött végleg, érvényesülésének útját főleg szigligeti egyengette. Igen széles skálája szinésznő volt* szigligeti Rózsijától /A cigány

/ ogész Kleopátráig mindent játszott, s valamennyi ezerepébe rendkívül lelkiismeretesen elmélyedt. Legnagyobb sikereit a társadalmi drámákban aratta, a természetes társalgásban és könnyed mozgásban versenytárs nélkül állt. Csiky Gergely számos hires nőalakját /gzederváry Kamilla ^oó^ir "nagymama"/ ő vitte diadalra.