Solt Andor: Színház- és drámatörténetünk 1850-1896; Q 689

- 75 4 2o A szinház társadalmi bázisában bekövetkezett súlyponteltolódás megmutatkozott a müsorpolitikában is» Az arisztokrácia és az idegen elem elsősorban operát ós balletet kívánt látni, a szinház .vezetőségének főgondja tehát a zenés műfaj okra terjedt ki, a prózai előadások csak másodsorban részesültek figyelemben, Az " operakultusz nemcsak drámairodalmunkat nyomta el, hanem károsan befolyásolta szinészeink játékát is; az operisták patetikus játékstílusa nemkivánatos példa volt, lábrakapott a prózai előadásoknak operaszerü rendezése is, arai szintén gátat emelt a 40-es években megindult realista játékstilus továbbfejlődése elé. az arisztokrácia kozmopolitizmusa jelentkezett idegen szinészek gyakori vendégszerepeltetéseben is. 1851—ben a hires francia tragika, Rachel fordult meg Resten színtársulatával; műsorában főleg klasszikus francia drámai müvek — Corneille, Racine darabjai ••• szerepeltek,, A közönség nem túlságosan lelkese'dett érte, játékát "hidegnek", "szivnélküli"-nek találta. Annál népszerűbb volt ira Aldrige néger shakespeare-szinész, aki' háromizben is Pestre látogatott /52

r 53? 58-ban/ s Othello, Macbeth, • m.Richárd;, shylock-alakításával magával ragadta a nézőket. 1856-ban az olasz Ristori asezony lépett fel a Nemzeti színházban, aki Alfieri és Silvio Rellico darabjaival ismertette meg a pesti publikumoto'Ugyancsak 56~ban került sor a francia levassor-Teisseire müvészpár szerződtetésére', akic francia vígjátékokat adtak elő

0 Kétségtelen, hogy ezektől a külföldi hírességektől szinészeink egyet s mást' tanulhattak, főleg természetes, keresetlen játékmodort5viszont joggal emeltek panaszt a Nemzeti szinház művészei s részben a szini kritikusok, hogy az idegen szinészek gyakori szerepeltetése szöges ellentétben áll a szinház igazi hivatásával s'az adott politikai helyzetben a nemzeti nyelv és nenze'ti szinjátszás lebecsülését jelentette. 3« í>.z 50-os évek folyamán jelentős nemzedékváltás megy végbe a Nemzeti szinház szinészgárdájában

0 52-ben meghal Bartha, a 30- • as évek\hősszínésze, 51--be'n szerdahelyi József, 59-ben lendvay Márton /miután már 54-ben visszavonult a színpadtól/, 58-ban Szentp^tery Zsigmond; 58-ban visszavonul László József« ^ régi