Solt Andor: Színház- és drámatörténetünk 1850-1896; Q 689
- 98 egymásközti konfliktusa ugyszólván kizárólag magánjellegű.., szinte kizárólag az érzelmi élet területén megy vegbe p a közösségi kapcsolatokat csak periferikusan, sematikusan ábrázolt környezetrajz formájában jutnak kifejezésre, 3 ha egy—egy drámaírónk odáig merészkedik is, hogy felvet i a társadalmi ellentét problémáját, rögtön lecsap rá az akadémikus kritikusok hada, s a megriadt és tanácstalan iró a jól induló konfliktust siet valamiféle langyosan megbocsátó vagy hazugan érzelmes opportunizmusban; a történeti dráma egyéni lelki katasztrófákat ábrázol külsőségesen ráaggatott történeti keretben, a társadalmi dráma nem tud megszabadulni azoktól a rémdráma! elemektől; amelyek még a Bach-korzsakban burjánoztak el benne, a társadalmi vigjáték megelégszik egy-egy "örök emberi" gyengeség..kipellengérezésével, a társadalmi vonatkozások legfeljebb néhány irénikus vagy enyhén szatirikus célzás formájában jutnak benne kifejezésre, A népszinmü nem tud igazi népdrámáváv fejlődni, stilizált népiességével. antirealista irányba süllyedj az u 0hc, uj— romantikus mesevigjáték pedig egyenesen tagadja a valóság létezését s a nézőket egy mesterségesen kiagyalt álomvilág illúzióiba igyekszik ringatni, hoi "ébren maga van csak az egy szereleme" 2» ü. korszak legjelentékenyebb dránairéja. kétségtelenül még mindig szigligeti Ed e a 186.0- után irt drámái Technikai szempontból gondos alkotások, jobban ügyelt a szerkezet egységére, a jellemrajz elmélyítésére, a nyelv szépségére- - érezhető 3 hogy Gyulaiák kritikája ebből a szempontból jótékonyan hatott rá 0 De a nagyobb műgond nem tudta pótolni az igazi eszmei mondanivaló szegénységét vagy hiányát, Ámbár szigligeti - becsületére legyen mondva - legalább negkisérelte egyik-másik drámájában, hogy kitörjön egész drámairodalmunkra ránehezedő formal!zmásból-.. Egyikmásik vigjátékában a szereplők nevetségessé váló egyoldalúságát már osztályhelyzetünkkel is kapcsolatba hozta- így a fenn az' ernyő, nincsen k as cinü vigjátékában /IS18/ kitűnő korképet ad a pénzsévár nagyvárosi polgárság nagyzoló, úrhatnám életéről; fi. pompás versekben tovarepülő történet derűs szinekkel ecseteli egyrészt a lányos mamák férjfogási hadjáratait, másrészt a mindig
