Solt Andor: Színház- és drámatörténetünk 1850-1896; Q 689

5o 1.1adách Imre az ember tragédiáj

á-t /1859~186o/ drámai költeménynek irta, tehát olvasásra szánta. Hogy a mii színpadon is előadhat 6} ezt első; r-jlnár György ismerte fel. szándékában is volt a Budai Népszínház "adách müvét előadatni, de tervét a színház közbejött bukása m nem válthatta valóra. Az ember tragédiáj

ának színpadra vitele paulay Ede érdeme« Paulay a Cso

ng

or és Tünd

e bemutatása után /1879/ fogott hozzá Madáoh müvének szinrehozatalához. A szöveget maga alkalmazta színpadra - a 4000 sorból álló költeményből 1500-at hunott, - s maga készítette el a rendezőkönyvet is. A kísérőzenét Erkel Gyulával irattá meg, a díszletek elkészítését a legjobb festőkre bizta, a kosztümök tervezésénél felhasználta a meiningeniek előadásainak tanulságait. Paulay törekvése általában az volt, hogy a mü költői mondani.valőját realisztikus eszközökkel jtffcassa érvényre«? A bemutató 1885» szeptember 21-én ment végbe

e ^dámot líagy Imre, Lucifert Gyenes László, Évát jászai Mari alakította; a többi szerep betöltésére Paulay mozgósította a színpad egész drámai személyzetét, a legkisebb szerepe ' is elsőrangú művésszel játszatta« /Hippia pl. Márkus Emilia volt, Plato, Lovel, Péter apostol - Újházi Ede, "egy asszony" prielle Kornélia és i.t

c / a

z ember tragédiájá

nak s^inrehosatala kétségtelenül paulay. egyik legkiemelkedőbb teljesitmér^e volt., A kritika méltányolta is a teljesítményt, ha nem ís értette meg teljesen paulay intencióit s nem is segített épitő bírálattal az előadás egyes hibáinak kijavításához. A közönségsiker vitathatatlan volt, ezt bizonyítja az is, hogy a mü 1895-ben elért századik előadásához» 6o Paulay. halála után a Tro

/jó bL

a előadásai elszürkültek, a rendezés megmerevedetto A Nemzeti szinház dilettáns igazgatója, "gróf" Festeti oh Andor kísérletezett uj megoldással, de minden siker nélkül, A 2o. század elején Hevesi Sándor vette kezébe a Trgé

d

ia korszerű rendezésben való előadatásának ügyét-« 19o8 ban kísérletet tett arra, hogy az összetartozó szineknek egy felvonásba való cso-< portositásával érzékeltesse a mü belső egységét« 1923-ban, a Madáoh-centennárium alkalmával a Tragédiáit mint szimbolikus viziób vitte szinreo Ugy interpretálta Madách müvét, mint "isten és ördög h^roáta" Ez utóbbi lépéssel Nevesi ujabb alapot adott a Tngédia