Solt Andor: Vezérfonal a magyar színház- és drámatörténet anyagához (2. rész: a reformkor); Q 688

- 37 alkotáshoz nem elég a tehetség, alapos mesterségbeli tudás is kell hozzá. Minthogy pedig ugy látta, hogy fiatal drámaíróink éppen e tekintetben szorulnak a legnagyobb segítségre, a Dramaturgiai töredéke

kben összefoglalta a dráma műfaji szabályait. A nü voltaképpen cikksorozat, amely az "Atheneun" c. folyóiratban- jelent meg 1857-ben. A cime Vörösmarty szerénységére vall: a mü korántsem hiányos, vggy töredékes; felöleli, a dráma minden lényeges kérdését, csak éppen nem bocsájtkozik részletes fejtegetésekbe. Ennek ellenére a Dramaturgiai töredéke

k az első átfogó magyar dramaturgia. Hat fejezetből áll. Rövid bevezetés után Vörösmarty a drámáról "ólt talóban" beszél, s mindjárt leszögezi, hogy az igazi drámának kettős célja van: a költői és a szini hatás. Mai olvasó szómóra, mesterkéltnek tűnik ez a probléma-felvetés áe a XIX. század elejének magyarját még meg kellett győzni arról, hogy a dráma nem holmi alacsonyrendű komédiát, "spektákulumot" jelent, hanem liróval és eposszal egyenrangú költői ágat; másrészt bizonyos, főleg klerikális irói körök fel azt is hangsúlyozni kellett, hogy az igazi dráma mindig színpadra szánt mű - több olyan szerzetes irónk volt, aki a félreértett arisztotelészi dránaturgia alapján a vértelen, élettől elvonatkoztatott olvasmány - dráma irányóba akarta "fejleszteni" drámairodalmunkat. A II. fejeset a drámai tárgyról szól - ebben főleg az epikus jellegű témáktól ővja Vörösmarty drámaíróinkat. Kimondja, hogy a dráma tárgya szolgáltasson alkalmat a jellemek kibontakozásához. A drámai mesével kapcsolatban /III. fejezet./ vitába száll az arisztotelészi u.n. hármas egység elvével: "a dráma az élet képét akarja adni", s ennek ellentmond az, hogy a hősök:"kezdettől fogva egy helyen lépjenek fel". A IV., "elrendezés" c. pont szakasz a dráma szerkezetével foglalkozik, mig az V. pont szakasz a kidolgozásra vonatkozólag ad utnutatóst. Itt érinti Vörösmarty a drámai nyelv és a verselés kérdését is. A legfon-