Solt Andor: Vezérfonal a magyar színház- és drámatörténet anyagához (2. rész: a reformkor); Q 688

módján ő is hazafi, aki Mohaaedban és Fatimában - ezt a leánytarra altarja rávenni, hogy ölje meg Irénét - a nemzeti büszkeséget ssitja fel. A dráma pozitívumai közé tartozik az is, hogy Kisfaludy már nem hajszolja benne a közönséges teátrális hatásokat, igyekszik belehel,yeskedni hősei lelkiállapotába, szonokiasság helyett őszintébb páthoszt szólaltat neg. Nyelve ra'nden eddiginél költőibb lendületű, különösen Iréné beszédei lirai szárnyalásuak. Verselése is fejlettebb. v 5. Kisfaludy Károly 1829-ben egy nagyszabású drámatrilógia megírásába kezdett, amelyhoz a nyersanyagot a XIV. század történelméből, az Árpád-ház kihalását követő zavaros idők eseményeiből merítette. Ez lett volna élete főműve, de 1830-ban bekövetkezett halála megdkadályozta tervének végrehajtásában. A műből mindössze as I. rész másfél felvonása készült el Csálc Mát

é címen. A töredék 1303-ban játszódik. Az országnak nincs uralkodója, a nemzet királyválasztás előtt áll. Csák Máté és hívei nemzeti királyt * akarnak a trónra ültetni, azért behívják Bajorországból Erzsébetet,' III. kidre király leányát. Ezzel szemben az Omodék, Ujlakyak, Drugethek és a főpapság idegen ralkodót választ meg, a pápa jelöltjét: a nápolyi Anjou Károlyt. A dráma tehát a belső harcot ábrázolja. C3ák Mátét Kisfaludy mint a nemzeti füg :e .lenség képviselőjét ábrázolja, aki főleg az országáruló papság befolyása ellen harcol» Csák ellenfele Onode, a nádor; egyéni érdekből élére áll a főnemesi pártnak, s ke«" észtül viszi, hogy Rákoson idegen uralkodót válasszanak meg a magyar trónra, vagyis Kisfaludy ebben a drámában a főnemességet és a klérust mint a haza ellenségeit mutatja be. Az idegen és a nemzeti gondolat, a reakció és a haladás erőinek küzdelmét az apák és fiuk szembenállásával is