Solt Andor: Vezérfonal a magyar színház- és drámatörténet anyagához (Kezdettől Katona Józsefig); Q 686

a katolikus hitre, számíthat a támogatására. Már ez a jelenet is jól exponálja a főhőst! istentelen, kapzsi, kegyetlen rablolovag, akinek egyedüli célja a harácsolás. Megrögzött gonosztevő. A második és harmadik felvonás kevéssé viszi előre a cselekményt. Kiemelkedik a negyedik felvonás /jelenet/: ez a hires fülbegyónási jelenet. Öngúny, cinizmus, nemtörődömség jellemzi Balassit* Hz a részlet mutatja legjobban a szerző jellemző erejét. Önmaga, szavaival jellemzi Balassit-igazi dramatikus jellemzés. Egyént ós típust jellemez. Nyilvánvaló a politikai célzat. A darab eszmei tartalma: az áruló főurak kapzsisága, lelkiismeretlensége oka az ország romlásának. 1./ Öoxäico-^'agoedia. a/ Szerzőjét nem ismerjük, keletkezésének időpontja is bizonytalan, valószínűleg a XVII. század első felében irták. Igen népszerű könyv volt, ponyvára ip került, nyilván azért, mert komoly társadalom birálatot tartalmaz, b/ A darab u.n. moralitás, mert erkölcsi tanúságot ad dramatizált formában. Tárgyát tekintve u.n. Lázár-dráma, magja a bibliai monda a gazdag emberről és a koldus Lázárról. De fellépnek benne allegorizált szereplők is, azonkívül a negyedik felvonásban korszerű figurák, pl. a kegyetlen tiszttartó, két panaszkodó jobbágy, a részegeskedő, kóbor, zsákmányoló katona, c/ Á felvonások végén megjelenik a Mors Imperator, s egyenkint elviszi a bűnösöket, /haláltánc/ d/ A Öomice-tragoedia énekes darab. Igen jellemző jelenetek vannak benne, különösön sikerült a gazdag ember- lakomája. Ez azt mutatja, hegy az ismeretlen szerzőnek eleven színpadi képzelete volt. AZ ispán /Orudelitás/ és a jobbágyok jelenete eredeti, konkrét társadalombirálat, lvinczi György: Oomico-tragédia* /l693/