Solt Andor: Vezérfonal a magyar színház- és drámatörténet anyagához (Kezdettől Katona Józsefig); Q 686

- lo i jövő "te Szinte jobban elkerült valamiféle tragikus konfliktust ábrázolni Mohamed alakjában, akiben a nemzeti és a magánérdek kerül ellentétbe e-gymással, Viszont az, hogy a tragikus ellen«* tétet"lélektanilag indokoltabban ábrázolja az iré az ellenség alakjában, ellentmond a dráma alapeszméjéneke Kisfaludy művészi fejlődését bizonyítja viszont az, hogy a mellékalakok jóval kidolgozottabbak, mint első drámáiban. így például 2agán, a háborús párt vezetője, nem közönséges intrikus, a maga módján ő is hazafi, aki Mohanedban és Fatimában - ezt a leányt arra akarja rávenni, hogy ölje meg Irénét - a nemzeti büszkeséget szitja fel A dráma pozitivunai közé tartozik az is, hogy Kisfaludy már nem hajszolja bénn9 a közönséges teátrális hatásakat, igyekszik bele helyezkedni hős éi lelkiállapotába, szónokiasság helyett őszintébb páthoazt szólaltat meg» Nyelve minden eddiginél költőibb lendületű, különösen Iréné' beszédei lirai szárnyalásuako* Verselése is fejlettebb» ^ * 5o Kisfaludy. Károly 1829-ben egy nagyszabású drámatrilógia meg- ' Írásába kezdett, amelyhez a nyersanyagot a XIV.. század történelméből- az Árpád-s»ház kihalását követő zavaros idők eseményeiből merítette» Ez lett volna élete főműve, de 183'o»«T. an bekövetkezett h^Lá la megakadályozta tervének végrehajtásában» A műből mindössze az l„ rész másfél felvonása készült el Csá

k Máté cimen

0 # A töredék 13.o8~ban játszódik» Az országnak nincs uralkodója, a nemzet királyválasztás előtt áll^ Csák Máté és hivei nemzeti királyt akarnak a trónra ültetni, azért behívják Bajorországból Erzsébetet, IJIa Endre király leányát» Ezzel szemben, az Qmodék, Ujlakyak, Drugothek és a főpapság idegen uralkodót választ meg. a pápa jelöltjét; a nápolyi Anjou Károlyt» A dráma tehát a belső harcc > ábrázolja» Csák Mátét Kisfaludy mint a nemzeti függetlenség.képviselőjét ábrázolja, aki-főleg az or- ' szágáruló papság befolyása .ellen harcl.c Csák ellenfele Omode

f a nádor« egyéni érdekből élére áll a főnemesi pártnak, s keresztül viszi, hogy Rákoson idegen uralkodót válasszanak meg a magyar trónra» Vagyis Kisfaludy ebben a drámában a főnemességet és a klérust mint a haza ellenségeit mutatja be» Az idegen és a nemzet