Solt Andor: Vezérfonal a magyar színház- és drámatörténet anyagához (Kezdettől Katona Józsefig); Q 686
I. .szinjátsz ás unk 1815 és 1833 között. 1« A második pesti színtársulat szétoszlása után /1815 nyarán/ a magyar szintjátszás súlypontja a fővárosról vidékre helyeződött át. Pest-Budán hosszú éveken át nem volt magyar nyelvű színielőadás, a különböző vándorszintársulatok csak átmenetileg tartottak gyenge, művészi szempontbői jelentéktelen előadásokat. Kivélteit csak a székesfehérvári színtársulat pesti vendégszereplése jelentett 1819/20-ban. /Lásd alább Kisfaludy Károllyal kapcsolatban./ Fővárosunkban a rendszeres magyar nyelvű színielőadások csak 1833-ban indultak meg újra. 1815 és 1833 között három vidéki város színjátszásáról kell megemlékeznünk. Szekj Miskolc, Székesfehérvár, Kassa. 2* 1815-ben Miskol c mentette meg a pesti színtársulatot a szétzülléstőle A Benke József és Murányi Zsigmond vezetésével idevándorolt csapatnak Déryné volt a legnagyobb erőssége. A társulat, amely a Korona-vendéglő udvarában álló kocsiszínben játszott, annyira megkedveltette a miskolciakkal a színházat, hogy 1819-ben sor került egy állandó színházépület alapkőletételére. Az épületet 1823-ban nyitották meg Kisfaludy Károly A t atáro k Ma gyarországban c. drámájával. miskolci sz in játszásra vonatkozólag lásd Déryné Naplóját. Kötelező olvasmány t/ 3» a székesfehérvári színésze t fénykora 1818 és 1824 közé esik. A társulatot Balog István szervezte meg Fejér megye anyagi és erkölcsi támogatásával. Ba log Istvá n /1778 -1873/ a magyar szinészet hőskorának egyik érdemes munkása volt., A század elején fáradhatatlanul munkálkodott a magyar szinjátszás elterjesztése érdekében, főleg a Dunántúlon. Mint szinész elsősorban komikus ezerepekben lépett fel. 1839-től 1854-ig & Nemzeni Szinház tagja volt, d6 inkább csak adminisztratív teendőkkel bizták meg, mert ripacskodó túlzásai már nem illettek be a Nemzeti jzinház együttesének magasabbrendü játékstílusába, számos*darabot irt, közülük a legnevezetesebb a L udas Matyi, Fazekas Mihály elbeszélésének dramatizált változata az énekes tündérbohózatok stilusában. /Megjelents Régi Magyar Könyvtár, 9 szám«/ Balog István Napló-ja - ha adatait bizonyos
