Solt Andor: Vezérfonal a magyar színház- és drámatörténet anyagához (Kezdettől Katona Józsefig); Q 686

- 53 né groteszk-komikus bohózat. Jellemekről irodalmi értelemben nem beszélhetünk, csak figurákról. Kamyóné ostoba, eszte len vén szerelmes, pazarló; Tipptopp ós Lipilotty a Tempefői-ből is ismert "gavallérok" , egészen a groteszkig torzítva."Lázár tudatlan kalmárlegény, rácos beszéde ismert vígjátéki fogás; Samu alakja nyilván "testre irott" -szerep, Csokonai valamelyik iskolai tanítványának kigunyolása. Kuruzs alakja sokban emlékeztet Csikorgóra. Szerepében sok moliere-i vonás van. A darab értékét a műfaj szemszögéből kell megítélnünk. Jóizü komédia, magasabb igények nélkül, A szereplők torzképek,de reális megfigyelésen alapulnak. Szinpadi előadásban a darab azinszerüsége jól érvényesül. Csokonai szinszerü képzelete sokat fejlődött a_Ismp§fői_óta. Összefoglalás. Csokonai sokat tanult Bessenyeitől, de tovább fejlesztette, magyarosabbá tette drámánkat. Szélesebb körű közönség számára irt, mint J3es senye i. Átvette és tovább fejlesztette az iskoladrámák komikus elemeit, ezzel népies fordulatot ddott dráma-irodalmunknak, A Tempefői - befejezet len^ége ellenére is - a XVIII. század magyar dráma-irodalmának legkiemelkedőbb alkotása, nagy vesztesége volt nehezen fejlődő drámairodalmunknak, hogy torzó maradt ós hogy nem került színre. Külön ki kell emelnünk Csokonai drámának nyelvét, a magyar vígjátéki stilus első magasrendű művészi megnyilatkozását . i l A színészet helyzete_a_Martinovics-mozgalom_ vérbefojtása_után._ 1./ a Martinovics-mozgalom vérbefojtása után magyar

országpn nem volt komolyan számításba vehető színészet. Ezzel szemben a XVIII. század 9o-es éveiben Erdélyben megindult játékszini törekvések