Krisztyi, Grigorij: Sztanyiszlavszkij operai munkássága; Q 665

- 4 elég jegyzi: "így sokat sikerült elernem abból, amire igazgató barátaim megkértek." Ebből láthatjuk, hogy Sztanyiszlavszkij is bevonták az orosz repertoárért folytatott harcba* az BMO koncertjein, melynek akkor hatalmas elvi jelentősége volt. A hangversenymüsorok kéziratos terveiben §alálunk 4eJl an Bejegyzéseket, melyeket nyilvánvalónak Konsztantyin Szer\ / gejevics tett, s melyekben jelentős hely jut az orosz zenének. Az is kiderült, hogy Sztanyiszlavszkij később tevékeny részt vett a ^Crégi orosz müvek" kiadásában /a Glinka előtti zeneszerzők müveiről van szó/. K.K.Albrecht, aki reménykedett abban, hogy éppen Sztanyiszlavszkijnak sikerül befejeznie ezt a sorozatot, igy ir: "... s ezért nemcsak én, és kortársaim mondunk önnek köszönetet, hanem azoknak az elfelejtett úttörőknek árnyai is,akik,először léptek Oroszországban a zeneművészet területére."^

0'/ Albrechtnek ezekből a szavaiból megláthatjuk, mit vártak a fiatal Sztanyiszlavszkijtól a moszkvai konzervatórium vezetői. A fiatal igazgatónak mégsem sikerült a

zon

ban az a törekvése, hog:

7 izlése szerint megváltoztassa a konzervatórium munkájának rendjét és sokhelyen korrigálja a tantervet. Például azt az ajánlatát,hogy külön ritmusórákat tartsanak az operaénekesek számára, elutasították. Sztanyiszlavszkij egyenlőtlen harcba kezdett a konzervatív pedagógusokkal és adminisztrátorokkal,akiket