Krisztyi, Grigorij: Sztanyiszlavszkij operai munkássága; Q 665

- 17 ­Ezenkívül Sztanyiszlavszkij ebben az időben azért is vállalta az egyéniségéhez alkalmasabb karakterszerepeket, hogy kitartó munkával legyőzze természetes félénkségét. Az ostoba komédiái sxKra^pdc jellemek mögé bújva bátrabban tár­ta fel színészi adottságának valamennyi sajátosságát. A ko­mikus operák bemutatásakor futó kisérletei a próbákon utá­nozhatatlanok voltak, ha ügyetlen, öntelt öreget, nevetsé­ges, arcátlan frátert, naiv, együgyü embert kellett alakí­tania, aki fonák helyzetbe keveredett. Sztanyiszlavszkij alakításába a legváratlanabb formában egyesült a szerény­ség és tartózkodás az ábrázolás elevenségével és szellemes­ségével. Mesterségbeli tudása teljesen megiexext annak a meghatározásnak, amelyet egyszer ő maga tett a próbákon: "A szinész mesterségbeli tudása abban rejlik, hogy a leg­gyöngédebb, lágyxabb és finomabb eszközökkel tudja elérni a legragyogóbb hatásokat". Ez a meghatározás lehetne vala­mennyi szerepének mottója és ha ezek a tulajdonságok könnyű tréfával, humorral párosultak, Sztanyiszlavszkij a szinész utánozhatatlan volt. i / t-ula jaons ág . Utánozhatatlan komikus sz inész volt s ez a rendkí­vüli ritmikussággal és szép hanggal egyesülve a maga idejé­ben kiváló színészévé tettéi a zenés komédiáknak.Sztanyisz­lavszki jnak nem jutott osztályrészül,hogy operai színész kí^Ku*, legyen, de mint a komikus opera kész színésze, már fiatal művész korában is,as később pedig különös öröm me l tért

Next

/
Thumbnails
Contents