Krisztyi, Grigorij: Sztanyiszlavszkij operai munkássága; Q 665

A vaudcvillctől és az operettől az operáig Sztanyiszlavszkij már fiatal korában sem elégedett meg a puszta benyomásokkal, mindent amit látott vagy hallott, igy vagy ugy igyekezett újra felidézni, újra alkotni A ballet előadások után a gyerekek még aznap este bemutatták a különféle lépéseket, babaelőadásokon^. elutánozták a sziliházban őket megragadó jeleneteket, családi korben eljátszották a pantomimokat, s elénekelték az opera áriáit és duettjeit. A látottkknak és hallottaknak egyszerű utánzása, másolása mellett apránkint kezdtek megszületni az önálló alkotások is^improvizálások, szótagrejtvények, álarcos pantomimok formájában. /Egyik ilyen alkalommal Eonsztantyin Szer'gejevics nagy sikerrel ábráfcolta Mephistot./ és végül 1877-ben, mikor Sztanyiszlavszkij tizennégy* I éves volt, megalakult az Alekszejev-kör,mely már egész előadásokat adott. Az első időben ennek a-házi szinháznak a repertoárja majdnem kizárólag az akkor divatos xamdsviiistkí isi rendszerint tánccal és énekkel kombinált vaudevillekbői, kis komédiákból állott. A későbbi nagy szinész tucatnyi ilyen semmiséget játszott el, tökéletesen elsajátította a kupiééneklés és a vokális együttesek technikáját. Ezeket a kuplékat és ariettákat mindig jószivvel emleget« te, s kitűnően énekelte.- A kuplééneklést hasznosnak tartotta az operaénekes számára, s a stúdiót is ösztönözte i , vaudevillek bemutatására első partnereinek ar házi- ssriiipadron Vlagyimir Szergejevi esnek és Zinaida Szergejevnának