Krisztyi, Grigorij: Sztanyiszlavszkij operai munkássága; Q 665

- 18 vires a ehhez a műfajhoz már mint rendező, Estanyis lavszkij egyáltalán nem sz ég? elte a könnyű míifaj iránti vonzalmát, sőt ellenkezőleg, elitélte azokat, akik általában lenézték az operettet,Ea az orosz színész tehetséges - irta ezzel kapcsolatban - ű kor tragédiában, komédiában, drámában kell játszania s még csak neais a legjobbakban, de a komoly értelem, az emelkedett^V a súg felé közeledésben... .gyet elfe ejtenekj hog?r wx szép, tehetséges és müvésai egyaránt jelentkezhet a tragédiában 28/ az operettben, a vaudc vi lieben, vagy az egyszerű tréfában? vaudevil le ;oparett és opera iskoláját mint színész végigjárva Sztanyiszlavszkij ebben az időben saját tapasztalatán ismerte meg a vokál és a vokális dikoió elsajátításának bonyolult technikáját, annak a vészéi?ét,hogy a még nem erős hangot idő előtt kizsákmányoljál, o azt,hogy milyen nehéz az operában összeeg* eztetni a zenét a játék, al Másrészt saját tapasztalatán Ismerte föl a mozgás és a zene ritmusa egyes

itéséhek lehetőségét ós az operamüvészet hatásának erejét. Színészi gyakorlatának ebben a szakaszában a zenés színház területén fo máléd tt ki be .ne a későbbi operarendező, aki kitűnően ismerte az cnekes színész művészetének sajátosságait, Sstanyiszlavszklj tapasztalataiból sokat merített a oráma számára is.így pbIdául ha eleinte állítása szerint a hangja akadályt is gördített eléje,

o

li

in

r most