Krisztyi, Grigorij: Sztanyiszlavszkij operai munkássága; Q 665

v A vaudevilletojL&L^ opere

ttől az operáig Sztanyiszlavszkij már fiatal korában sem elégedett meg a puszta benyomásol&al, mindent amit látott vagy hallott, Így vagy ugy igyekezett újra felidézni, újra alkotni A balletelöadáook után a gyerekek még aznap este bemutatták a különféle lépéseket, babaelőadásokon« elutánozták a színházban eket megragadó jeleneteket, osaládl körben eljátszottá a pantomimokat, s elénekelték az opera áriáit és duettjeit. A látottaknak és hallottaknak egyszerű utánzása, másolása mellett apránkint kezdtek megszületni az önálló alkotások is,Iaprovizálások, szótagrejtvények, álarcos pantomimok formájában. /Egyik ilyen alkalommal iOnsztantyin Szer ejevics nagy sikerrel ábrázolta Lephistot./ és végül 1877-ben, mikor Sztanyiszlavszkij tizennégyéves volt, megalakult az Alekszejev kör,mely mór egész előadásokat adott. Az első időben ennek a házi színháznak i repertoárja majdnem kizárólag az akkor divatos iHátfhliXi kik rendszerint tánccal és énekkel kombinált vaudevillekbői, kis komédiákból állott. A későb i nagy szinész tucatt n-i ilyen semmiséget játszott el, tökéletesen elsajátította a kupiééneklés és a vokális együttesek technikáját. Ezeket a kuplékat és ariettákat mindi jós Ívvel emleget< "JLfiJ 1 te, s kitűnően énekeltekupiééneklést hasznosnak tartotta az operaénekes számára, s a stúdiót is ösztönözte t vaudevlllek bemutatására első p jrtnereinek a kézi színpadon ,Vlag: imir Szergejevicsnek és Zinaida Szerjejevnának