Krisztyi, Grigorij: Sztanyiszlavszkij operai munkássága; Q 665

2 ok "Az operamüvészetben a zenéből indulumk ki s arra törekszem, hogy megtaláljam azt a kiindulópontot, amely arra késztette a zeneszerzőt, hogy megirja müvét, igyekszem megtalálni alkotásának vonalvezetését az egész operában. Igyekszem megtalálni ezt a zenei-drámai vonalvezetést mindenben, amiben csak kifejeződhet: zenében,drámai cselekvésben, szóban, kifejezésben s ezt igyekszem tolmásal, csolni szinpadi ábrázolásban aktiv cselekvéssel" - mondta , ' , 117./ 1926-ban a szinház megnyitása előtt az ujságiróXnak. Valóban ta zene feltárása és szinpadi megtestesitése volt Sztanyiszlavszkij egész operai munkásságának alapja. Már az énekesek első próbája a stúdióban rendszerint egyúttal első órájukká is vált. ,miután meghallgatott Konsztantyin Szergejevics gyakran magkaiignixa egy áriát^ vagy románcot, hátradőlt bőrkarosszékében és azt mondta: "Köszönöm, Kellemes hang, csak... semmit sem értettem." Az énekes méltatlankodására igy folytatta: "Hallom a hangot, de nem hallom a szót. A néma éneklés pedig senkinek se kell. Énekelje el kérem még egyszer a románc első mondatát. Az énekes megismételte mondjuk Csajkovszkij románcának elejét "Oly korán feledni,istenem!" Konsztantyin Szergejevics ugy tett, mintha semmit sem értene. "Okránfe-ledni! - csúfolta ki az énekest. Mit jelent ez?" A stúdió tag rendszerint kissé ingerülten újra ismételt, s minden szó-