Krisztyi, Grigorij: Sztanyiszlavszkij operai munkássága; Q 665

- 7 a csiszolt és \irtuóz koloratura és különösen a aással• jjjA <r> ^ hangzók és magánhangzón tiszta kiejtése illusztrálására « , . >'; * Kiejtés szempontjából Sztanyiszlavszkij Batist ignire hivatkozott, akinek véleménye szerint bámulatos dikciója 1 voltf~>egyszerÜ hangeszközökkel igen nagy hatást tudott elérni• Se később Saljapin és más orosz zeneszerzők és szinészek hatása jóval mélyebben és világosabban tükröződött Sztanyiszlavszkij alkotó munkáeságáb

an,mint az olasz opera korifeusainak hatása, "Az olaszosság a maga külső hatásosságával általában távol'állt Sztanyiszlavszkij esztétikai elveitől, Elragadtatással nyilatkozott k ugyan a tehetséges olasz vendégszereplőkről, de aláVuzta az olasz szinészek többségének szinpadon tanúsított tlg-et« lenségét is, játékmódsuereiknek formalizmusét is, később azt állitotta, hogy a sablonok s a színpadi játék elhanya< golása nálunk az olaszok hatására született meg. Ezekkel egész életében foglalkozatta a sablonokkal folytatott harc xsädt Sztanyiszlavszki j-t. Az orosz opera hatása nemcsak a fülében maradt meg, hanem lelkébe is mél

7 en bevésődött. Először az Ivan Szuszanyint láttuk az operában, emlékezik vissza Zinaida Szergejevna. Antonyida és Szuszanyin átélése megragadtak, megkqptak bennünket. A ' Még aicrakovják /lengyel tánc r Ford./ sou tudta elhomályositani Antonyida sírásának, s Szuszanyin erdőbeli