Feldmann, Miroszlav: A hátországban; Fordította: Áchim András; Q 662

-48Yera: Monda kérlek, mi törtéit? örnagyné: Hem is tußom, hol kezdjem. Vera: Á sors súlyos próbára tett... Or nagy né: Igen! Képzeld: az én "ugéniám gyereket vár! Kit szólsz hozzá! Az én gyerekem.Az én és Beregi őrnagy Eugéniája gyereket vári Amikor az őrnagy zászlóalja élén négy évvel ezelőtt a háborúba ment, azt mondotta nekem: Hem tudom, mikor látjuk megint egymást, Melitta, de gyermekünkre, a mi Eugéniánkra jól vigyázz!"Még most is hallom a szavait. Hogy tudok majd a szemébe nézni? Semmi nem segíthet rajtam. Mines számomra enyhítő körülmény! Soha nem fogja elhinni nekem, hogy éjjel nappal szakadatlanul csak a mi kórházi bízottságunkkal törődtem ós nem jutottam hozzá, hogy Eugéniára vigyázzak! Olyan boliogtalan vagyok! Hát hogyne lennék! Hem kellemes számomra, hogy épen neked kell elmondanom fájdalmamat és szégyenemet! Keked, aki soha nem voltál őszinte hozzám, de erről majd máskor... JöX'l a & # Vera: /közbevág/ Ki a gyerek apja? • Örnagyné: Pribanic, űr. Pribanic. Ki hitte volna? Ez a korrekt ember igy, ilyen illegális módón...Pedig milyen jóinevelt, szimpatikus és gazaag fiatalember! Vera: • Persze,persze.És most mi . a szándékod? örnagyné: Mi a szándékom? Hát .«z csak világos! összeházasítom őket, Vera: Hát akkor miért idegeskedsz? Ornagyné: Miért? Mert Eugénia nem akar férjhesmenni Pribanichoz. Vera: Ezt nem értem. Ornagyné: Hem kell neki az a Pribanic. Vera: Hát akkor mit akar? • örnagyné; Siklósra menni a nővéremhez és ott akarja megszülni a gyereket.Én ebbe soha nem egyezem bele! Inkább öngyilkos leszek! A nővérem örömében oda lenne, hogy ez a szégyen épp velem történt meg! Te nem ismered ezt a lobenmayer kisasszonyt! Ennek az asszonynek lehetetlen fogalmai vannak az erkölcsről! Egészen az én ellentétem! Gonoszul élvezné _ ezt a2 ügy

et,örülne annak, hogy az én Eugéniáin ugyanolyan különc és őrült,