Gorcsakov, Nyikolaj: A színházi előadás rendezése; Q 603

2o Az eich dás kiállításának a gondolata és annak vizuális érzéklése a rendezőnél rendszerint az előadás eszmei-miivé szi elgondolásával együtt keletkezik. A rendező és a díszlettervező, valamint a rendező és a szinész munkája párhuzamosan folyik és a bemutató napjáig tart. A rendezői elképzeléshez és a rendezési tervhez egész sor szervezési kérdés is tartozik. Felesleges arról beszélni, hogy mennyire fontos, hogy a rendező művészi tehetsége, hó szervezőképességgel párosuljon. A jó rendezőnél a ténykedésének ez a két oldala elválaszthatatlan, annál is inkább, mert majdnem minden szervezési kérdés elszakíthatatlan kapcsolatban van a rendező művészi elgondolásával. Például a szinész kiválasztása a szerephez. Az első pillanatban ez szervezési feladatnak látszik. A valóságban azonban ez az előadás összeállításának a folyamatában az egyik legdöntőbb művészi momentum, amelytől az egész rendezői munka sikerének legnagyobb része függ. Ezért a rendezői elképzelés e momentumának különös figyelmet kell szentelni és nem szabad elsietni a szerepek kiosztását o A szinész igazi művészete mindig feltételezi a jó színpadi alak létrehozását és ezért a művészi átlényegüléstől elválaszthatatlan. A rendező kötelessége a szinész tehetségének különböző oldalait minden erővel fejleszteni, nem szabad megelégednie a természeti adottságaival és ki kell fejleszteni magában azt a tehetséget, hogy felismerje a szinészben rejlő képességeket, különösen azokat, melyek az általa korábban játszott szerepekben nem mutatkoztak meg. A rendezőnek jól kell tudnia, hogy milyen elemekből tevődik össze a szinész színpadi egyénisége. Közismert dolog,hogy a színésznek kell rendelkezni azzal a képességgel, hogy a színpadon a darab által meghatározott helyzetekben gondolkozni és cselekedni tudjon, mélyen megértse és hitelesen fejezze ki az emberi szenvedélyek legfontosabb megnyilvánulásait. Ehhez még olyan tulajdonságoknak is kell jár-ülni, mint a jó és tiszta kiejtés,plasztikus mozgás, elég erős és változatos hangszín, kifejező arcvonások, eleven mimika és zeneértés« A szinész ezen külső és belső adottságai, melyek a drámai mü szövegén, szereplőinek jellemén keresztül a s z i n padi alakban testesülnek meg, határozott benyomást kell, hogy keltsenek a nézőben, elbájolva őt a színészi egyéniség varázsával, } Óriási tévedés lenne azt gondolni, hogy a szinész egyénisége minőségileg és művészi nagyság tekintetében megváltozhatatlan. A kiváló külső adottsággal rendelkező szinész, fejlesztheti magában a ránézve fontos belső technikát és fordítva, a belsőleg tehetséges, mélyen érző, fiatal színésznő, nagy önképző munka segítségével megtalálhatja a színészi mesterség nála hiányzó külsőleges elemeit. 1/3984 o « Pné