Gorcsakov, Nyikolaj: A színházi előadás rendezése; Q 603
- 17 A rendező elképzelése és a darab előadásán végzett munkájának a módszere között szoros, célr.atörő és a szovjet szocialista színházi művészet magas feladatainak megfelelő összhang legyen. Fent mér beszéltünk arról, hogy a rendező agyában életre kelt elképzelés- az előadás "meglátása" - a darabon végzett munkában feltétlenül megteremti a darabnak megfelelő színpadi kompozíciót. A festőművészhez hasonlóan, aki a jövő festmény első vázlatát ceruzával veti fel, a rendező is elképzeli a kompozíciót - a jövendő előadás rajzát. Az előadás kompozíciójának nevezik: a darab világos exponálását, az előadás egyes részeinek a cselekmény fejlődésének a vonalán való helyes elosztását, azt a képességét, hogy ki tudja választani az eszme és téma szempontjából a legszükségesebb eseményeket, a szereplő személyeknek a tiszta és kifejező jellemek adását és az együttmüködésük dinamikájának a megtalálását, végül mindezt kifejező szinpadi képpel, zenével /ha ezt a darab megköveteli/ hangi és plasztikai kiállítással ós egybe venni és egy; egészbe egyesíteni /az alapeszme - a darab és az előadás végső céljának a nevében./ Az előadás kompozíciójának a kérdéséhez tartozik a ritmus ós a tempó is, melyekkel a rendező a darab eseményeit, a szereplő személyek viselkedését érzékeli. Sztanyiszlavszkij hangoztatta, hogy a rendező részére a színpadon szükséges tempó és ritmus, azokon a reális cselekedeteken, feladatokon keresztül található meg, melyeket a színészekkel hajtat végre. Tegyük fel, hogy a darab folyamán a színésznek valamilyen elveszett tárgyat /levelet/ kell megkeresnie. Az asztal alá és a divány alá néz és elgondolkozva megáll, A rendező érzi, hogy nem ez az a tempó és ritmus, amelyben az adott jelenetnek haladnia kell. Sztanyiszlavszkij azt javasolja az ilyen esetekben,hogy ne azt mondjuk a színésznek, amit a rendezők többsége rendszerint mondani szokott: Keresse gyorsabban, idegesebben, energikusabban!" hanem azt követeljük a színésztől, hogy ugyanazon idő alatt,amenynyit a keresésre eltöltött, ne csak az asztal és a divány alá,hanem az ablakfüggöny, a szoba ajtaja, a polcok mögé és a párna alá is nézzen be, A cselekmények psziho-fizikai rendszerének az összességéből /amikor a szinész teljesen érti a darab eszméjét, a cselekmény fővonalát, a szereplő személy jellemét és magatartását/, a szinész részére fokozatosan kialakul a szerep helyes ritmusa. Pontosan igy átrendezőnél, a helyesen meghatározott eseményekből kialakul az előadás ritmus^ t U. Sriah. 1/3984. - Pné kra^e T. T««L Quu K»MTTtár«i
