Bereczky Erzsébet-Gláser Magdolna-Szőnyi Sándor: Színház- és drámatörténeti jegyzetek; Q 558

áradása,a jő termés mindenkinek egyformán érdeke volt,a kivülrekedt tömeg maga is résstvett a szertartásban, énekkel,zenével,tánccal színezve a felvonulást .Az Ünnepségek hosszú ideig tartottak,hiszen a kilus-ny tlios^t a folyam eredetétől kellett-hclyröl-helyre vándorol va-végig játszani.* f A másik nagy keleti rabszolgatársadalom,az 8si hind

uXzinjátsző kultúrája sokrétűbb és jóval több emlékünk,leirá3unk maradt róla. Az i.u. III.-IV.században több szanszkrit munka foglalja össze a színjátszás addigi« már szigorúan meghatározott szabályait, \ mai arra enged következtetni,hogy az ind színjátszásnak addigra már tekintélyes multja volt,A drámairá

s egyik alapvető követelménye volt,hogy színjátékban csak közismert témát 3 zaba d fel dolgozni. Így a darabok témaköré

t^ a qytbikus hősök világi,a Ikhabharata vagy a Fama j ana eposzok részié« U» \ tei alkották. iíagyon jellemző az ind irodalmat ős művészetet is irányító, uralkodó bráhmáu

m kaszt Ízlésére a szigorúan meghatározott nyolc a* ! lapsotivum. Izek a következők: leszerelem,2.gyűlölet,3.hösi példaadás, 4.kötele3ségteljesités,F;.elrettent6s

; borzalorakolté9 utján,G.nemes harag,7.alárendelt személyek ragaszkodása feljebbvalóikhoz,3.bölcs elvonulás a világi élet forgatagából. különösen a két utolsó motívum mutatja igen világosan,menny ire tudatosan használja fel az elnyomó osztály a színjátszás páratlan hatását a maga hatalma növelésére. Az öttől tiz felvonásig terjedő drámák egyik legfontosabb szabálya volt,hogy tartalnazzqrv^tár tragikus,vagy kémikus cpizódoviM* kat, feltét lenül kedvezőe

n kellett végződni

e. Inden ellentétnek bé-