Bereczky Erzsébet-Gláser Magdolna-Szőnyi Sándor: Színház- és drámatörténeti jegyzetek; Q 558

A fescemiina earrrina-ból alakul ki később, az i.e. 3, század körül a satira, A fescannina carnina nem i odaírni alkotás, hevenyószet rögbönz s, minden terv, egységes szerkezet nélkül, az előadók pillanatnyi ötleteivel tarkázva, A satirát már neves irók irják, irói műgond iil»irodaiul nyelven* /Naeviuo, Pacuvius, Lucilius,/ A satiráhól elmaradnak a vallási vonatkozások is, A Satira, a fencennina carainiból annak szem lyeskodő, gúnyolódó hangját őrzi meg és fejleszti tovább. A satira a szem lyes gúny fegyverévé válik, Meg kell jegyezni, ho y a s tira később leszorul a színpadokról — nem kis részben azért, mert a római törvénykezés büntetéssel sújtja azt az irót, aki élő személyt állit peilongórre. :;$pviuot pl, /me -halt i.e.Jül./ aki tra édia és kom- lia iró is volt, egy szatiiuja miatt börtönbe vetették, majd száműzetésbe küldték, mert a pun hadjárat vez tőjét, Scipió áfricanust kifigurázta, A feseennina Carmina, a safcirs^ rónai nemz ti ír ;yorn ;nyokból ered, A drámairodalom és színjátszás további fejlődése azonban nem ezek ek a nemzeti h yományoknak utján h lad tovább. A pun háborúk során, az i.e. 3, 2. században Róma uralma alá hajtja a Földközi t tenger vidékét. Kialakul a római birodalom, amelynek már som nyelve, sem kulturája nem egységes, A különböző leigázott népek vallásai, irodalma, művészete eljut Rómába, z az a* korszak, amikor Róma a leigázott népek soraiból rendkívül sok rabszolgát szerez, A Rómába hurcolt rbszolgák között sok olyan van, aki magas müveit é gel rendelkezik, Ezek a rabszolgák

daint pl, • I a görög Livius Andronlcus, az afrikai Terontius,—latinra fordítják a kor legkedveltebb irodalmi müveit, a görög költeményeket, drámákat, A római közönség kapv -kap a kifinomul

tab» kulturáju görc