Bereczky Erzsébet-Gláser Magdolna-Szőnyi Sándor: Színház- és drámatörténeti jegyzetek; Q 558

- 29 Igazi értéke abban rejlik, hogy kiváló komikus helyzeteket teremtett a színpadon, nem félt a napi aktualitásokat megeleveníteni és attól sem riadt vissza, hogy közéleti személyeket kritizáljon, ha azok az ő meggyőződése szeiint vétettek a nép fellen. A IV.századi komédiát "közép-komédiának

" nevezik!. A kor átmenti voltából következik, hoy a komédiáknak sincs sajátos . jellegük. A "közép-komédia" átmenet az "uj-atsikai komédia", a jellemek és az intrika komédiája felé, amely aXX IV.sz. végén és a kellenisztikus kor kezdetén fejlődött ki. "AZ ui-attikai komédia" A IV.3Z.—tói a görög történelem uj korszaka kezdődött, Görögor zágot idegen hóditók gyarmatosították, előbb a makedón Nagy Sándor, majd később a rómaiak. A hódítás eredménye az volt, hogy a polipok gazdasági és politikai rendszere szétzüllött, mindenütt az egyéni érdek lett uralkodóvá. A gorög-hellen- kultura elterjedt mindenütt és találkozott a kelet művészetével. Az egész kort a kellenizmus korának nevezik. "Görögország legmagasabb fokú belső virágzása Perikies korára esik, le magasabb külső virágzása pedig Nagy Sándor korára"- irja Mar*. Ez a külső virágzás azonban tönkretette a görög életet. A földközi-tengeri kereskedelem keletre való áthelyezése, a lakosság odaözönlése, a szakadatlan háborúk, az éles forradalmi kirobbanások - mind gyorsították Görögország hanyatlását. A tipikus ullaafonna már nem a polis, hanem a katonai bürokratikus monarchia. Az egykori polis hazafiságot kivánfc meg, s a polgárok aktivan résztvettek az állam életében* A hellenisztikus monarchiákban hivatalnok szakemberek kormányoztak. A kozmopolitizmus és a magánérdekek körébe való elzárkózás mélyen rányomja bélyegét az eg sz hellenisztikus ideológiára! A hanyatlás jelentkezik a művészetben isi a szociális érzések