Bereczky Erzsébet-Gláser Magdolna-Szőnyi Sándor: Színház- és drámatörténeti jegyzetek; Q 558

- 27 kedő katona", a "szélhámos tudós", a "részejos vénasszony". Az athéni komédia-költők alkotásai között akadnak mitólógiai anyagot parodizáló darabok, de a fő témakörét a politikai és kulturális élet időszerű kérdései, hnek a komédiának jellegzetes vonása a személyes gúnyolódás, ^em ritka esemény, hogy a komédia színpadra léptette a közélet főszereplőit. A társadalmi rendszer fonákságainak és az ogy©3 polgárok nevetségessé tételének módszere a karikatúra. Az ó-attikai komédia rendszerint nem egy hiti szereplőit., hanem általános jellegű, karikaturaszerű alakokat alkot. A komédia meséje javarészt fantasztikus jellegű. Leggyakrabban a fenn lló társadalmi viszonyok megváltoztatásának valami megvalósíthatatlan tervezetét próbálják végrehajtani. AZ V.században igen sok komédia.iró működ tt, a történelem 3 nevet emlit a komédia legkiválóbb képviselőjéül)« Kbatiíus), EurolisV és Aristphanes

. A két elsőt csak töredékekből islerjük. AristopHanasnek 11 dar

nbja maradt ránk teljes egészében. Aristophanes irodalmi tevékenysége 427 és 388 között folyt let főrésze tehát a peleponneoosi háborúnak és az athéni állam válságának az időszakára esik. A különböző csoportok harca a radikális demokrácia politikai programmja körül» a város és a falu között mutatkozó ellentétek, a habozni és béke kérdései, az uj filozófia és irodalmi áramlatok mind élesen visszatükröződnek Aristophanes komédiáiban, »médiáinak görbetükrében bemutatja a társadalom legkülönbözőbb rétegeit» férfiakat és nőket, államférfiakat, és hadvezéreket, költőket és filozófusokat, parasztokot, városi kispolgárokat és rabszolgákat. Aristophanes a mindennapi életben előforduló visszásságokat dolgozta fel darabjaiban. Komédiái nemcsak raüv szi vonatkozásban jelentősek, hanem igen értékes