Bereczky Erzsébet-Gláser Magdolna-Szőnyi Sándor: Színház- és drámatörténeti jegyzetek; Q 558

. -25 Az V.sz. vége és a IV. sz, eleje a polls felbomlásának kora. A peleponnasosl háborúból valamennyi görög állam meggyöngülve korült ki, A rabszolgatartó rendszer továbbra is terjeszkedésre ösztökélte a görög államokat, de egyikük som rendelkezett elég erővel olyan nagyhatalom kialakítására, mint amilyen azV. századi Athén volt. A korszak Jellemző vomsa a polls iránt érzett hazafié g érzésének gyors csökkenése. A városállam összetartó kapcsainak felbomlása, az egyén elszakadása a poliatól az ideológiai valamennyi területén észrevehető. A hagyományon vallás és a polist védelmező Istenek képe elhalványul« a mindennapi görög szemében a Pyche, a véletlen istene válik a Világ legfőbb kormányzó hatalmává. £ A komédia eredete és története. • A komédia kezdetben csupán mint népi szertartási Játék / került be a dionyoosi ünnepek műsorába, az állam nem vállalta a megrendezését. Az attikai komédia, - mint irodalmi műfaj - keletkezésének első állomásait az ókori kutatók sem látták tisztán. Csak az V.század második leiének mór kialakult formájában ismerték. Ezt a komédiát "ó-komédiának" nevezik. Ez az ó-komédia különleges műfaj. A teruékény3ég ünnepén felvonulást rendeztek. A felvonulók "phallost" hordoztak, mint a termékenység Jelképét. Ez a f«1vonulás összefonódott a görög társadalom legidőszerűbb, legbonyolultabb társadalmi és kulturális kérdéseinek taglalásával. A felvonulók • gúnyos fflimiku

s Jeleneteket já szottok, tréfálkoztak és szitkokat szórtak egyes polgárokra. A komédia kifejezés azt Jelenti« a ionos dala. A komoe a mulatók csapata. A komosok helyet kaptak a vallási szertartásokban és a mindennapi életben is. A régi görögök mindennapi életében a komos néha a nép tiltakozásának eszközésül i3 szolgáit, és gyakran sajátos tüntetés é vált a sanyargatás ellen.