Útmutató a művészetpolitikai előadássorozat hallgatói számára. 2. szám; Q 472

- ?0 Eies tor legény ékből, napszámosokból nagyszámú plebejus-réteg alakult ki a városokban, amely egyformán szembenállt a patriotusokkal és a polgárokkal. Az összes osztály, rend és réteg végül is a társadalom nagy kizsákmányolt tömegének, a parasztságnak a munkájából ólt: A parasztságra nehezedett a társadalom sokrétegű' életének minden súlya: fejedelmek, hivatalnokok, nemesség, papság, patríciusok és polgárok" - irja Engels. E különböző érdekű társadalmi osztályok és rendek csak egy tekintetben mondhatók egységesnek: elégedetlenek voltak a katolikus egyházzal és a papaság nagy németországi hatalmával." A pápaság beláthatatlan földterület és vagyon ura volt német földön, a népet súlyos egyházi adó sújtotta. A fejedelmek, a nemesek és polgárok irigykedve nézték a pápaság rengeteg gazdagságát; a városi és falusi dolgozók megvetették a papokat, akik őket kifosztották."

5 Hyen volt a német társadalom hangulata, midőn Martin Luther harcot kezdett a római egyház ellen. A reformáció magával ragadta egész Németországot, A fejedelmek, a nemesek és a patríciusok a reformáció cimén ki akarták sajátítani az egyház vagyonát, a parasztok ás "a városi plebejus-réteg pedig Luther fellépésében jeladást látott arra, hogy lerázza a feudális társadalom igáját. Hiszen a feudalizmus legfőbb támasza az egyház volt! A polgárság k'özéphelyzetüt fcglalt el. Azt lehet mondani, tőlo függött, egyházreform legyen-e, vagy inogjon meg alapjában az egész feudális rend, 1 " A parasztság felkelésben tört ki. Seregei megtámadták a fejedelmek és nemesek várait, megostromolták a gazdag városokat, lerombolták a kolostorokat, A polgárság egyes helyeken a parasztok mellé állott, és az elért sikereket a maga javára akarta forditani. így például a nyugatnémetországi Heilbronn városában kiadott programmjukban a parasztfelkelők és a polgárok azt követelték, hogy Németország egyesüljön a császár ' jogara alatt, vezessenek be egységes hossz- és sulymértéket, egységes pénzt ós korlátozzák a. fejedelmek hatalmát. Jellegzetesen polgári követeléseik azt mutatják, hogy a német polgárság érezte az egységes német abszolút monarohia szükségességát, A polgárok legnagyobb'része azonban megrémült a parasztok és plebejusok fegyveroitől, és elárulta a forradalom ügyét. Maga Luther, aki indulásakor még a polgárság haladó törekvéseit képviselte, a parasztok ellen fordult, és uszította a fejedelmeket, hogy verjék le a parasztlázadást, Engels idézi hirhédt szavait: "Aprítsátok, fojtsátok, szúrjátok és vágjátok őket, nyiltan és titokban, ahol -éritek, aminthogy a veszett kutyát is'agyon kell ütni."

6 A parasztháborúkból a f-ajédelmek kerültek ki győztesen, a lovagokkal és patríciusokkal együtt, és melléjük álltak a polgárok is. így a német polgárság elmulasztotta azt a történelmi pillanatot, amelyben az egészséges fejlődés útjára léphetett volna. Németország a fejedelmek hatalmának és vagyonának növekedése következtében távolabb került a nemzetté válást és a kápitalista fejlődést elő segitő központi abßzolut monarchiától, mint valaha. Csupán helyi központok alakultak ki a fejedelmek körül, akik igyekeztek a városok önállóságát csökkenteni, megsarcolták őket és gyengítették a polgárságot. "A német rószállamok fejedelmei