Útmutató a művészetpolitikai előadássorozat hallgatói számára. 2. szám; Q 472

- 18 A néző csak gyűlölni tudja az öreg Capuleteket, - a végső megbánás mentség számukra, de nem oly nagy, hogy megbocsájthassuk nekik, ., . ' ' Romeo szülei nincsenek annyira ellenszenvesnek ábrázolva, Valószínűleg csak azért, mert nincs rájuk szüksége. Shakespearenak a cselekményben. Hogy ők sem jobbak Capuletéknél, azt a szűnni nem akaró gyűlöletükön kivül Rómeónak Lőrinc baráttal való viszonya is bizonyltja. Lőrinc barátj mintha kicsit apja lenne Rómeónak, Nem ennyire apai - fiúi 'lenne kapcsolatuk, ha a Montaguek megértő szülők lennének. Aztán: Romeonák eszébe sem jut, hogy szüleitől kérjen segitséget. Kétségtelen, hogy igazuk van a polgároknak, akik egyaránt "botot, kést" kivánnak a Montagueknek ós a Capuleteknek, A. DAJKA. • . ~ -. ... A dajka jellemét csak Julia iránti szeretetén keresztül érthetjük még, ez a szeretet tölti be egész valóját. Ez az érzés élete értelme, cselekedeteinek inditóoka. Nem csak hü cseléd, anyai odaadással csüng Julián, - mindig többet tesz érte, mint amit parancsolnak neki. Mi ennek az odaadásnak oka? Ketságkivül az is, hogy ő dajkálta a lányt. Ez azonban önmagában még nem lenne elég, A dajka meghalt gyermeke /aki Júliával egykorú volt, "Susan and she,...-were of an age"/ iránti' szeretetét is szoptatott lányára ruházta át; egy kicsit Susant is' szereti Júliában... Nézzük, mit tesz kis úrnőjéért? , > ; Julia megbizza, hogy tudja meg Rómeótól, komolyak-e a szándékai, elveszi e feleségül, vagy csak bolonditja? A dajka nem elégszik meg a hirvivő szerepével, Júliáért rettegve igyekszik Rómeó lelkére beszélni, hogy ne legyen rossz szándákkal a lány iránt. "Csak annyit mondok, hogyha lekapnád a tiz körméről, amint mondani szokás, - az roppant rossz modorra vallana - amint mondani sz;okás. Olyan fiatalka inig a szentem!" /Kosztolányi/ 8 bár nincs szükség Romeot erre figyelmeztetni, - kétség-tclen odaadó ragaszkodásáról tanúskodnak szavai. S amikor meghozza a jó' ' hirt Júliának /II/5/, nem azért beszél előtte' olyan sokat a fájós lábéról', mert azzal most jobban törődik, mint' kisasszonykája boldogságával. Hanem ingerkedásből, - többször utal arra, hogy szeret vele ingorkedni-és szerető kíváncsiságból: milyen erős Julia 3z erei me? Az esküvő, a nászéjszaka és a válás után /Hl/5/, amikor Gapulet kitagad ássál fenyegeti Júliát, ha nem megy hozzá Párishoz, - ő az egyetlen, aki szólni mer Julia érdekében, mig Capuletnétól csak egy sóhajra telik, /"Fie, fie! what, s.rc yu mad'?"/ "Nagy Isten védd meg őt. Uram, ha bántod, önmagad gyalá,zödV." /Kosztolányi,/' - mondja a dajka. De amikor látja, hogy Capu»'lét akaratát nem lehet megváltoztatni, igyekszik rábeszélni Júliát hogy menjen hozzá Párishoz. Shakespeare, bár rokonszenvvel ábrázol ja, zseniálisan mutat rá a dajka jellemének, értelmének korlátaira, A dajka képtelen megérteni Julia szerelmének mélységét, ahogy általában képtelen megérteni a fenkölt érzelmeket - a szerel mi bánatot kisebbnek tartja a kitagad ás szörnyűségeinél. Inkább •szegje-neg esküjét kisasszonykája, de ne űzesse ki magát az utcára